A tárcavezető szerint az antikorrupciós hivatal munkája révén valószínűleg több korrupciós ügy kerül nyilvánosságra, és a jogszabályba beépített mechanizmusok miatt drágulni és lassulni fognak a közbeszerzési eljárások. A kormányzat nem titkolt célja, hogy azok az alkalmazottak, akik korrupciót sejtenek cégük közbeszerzése körül, megfelelő védelem mellett tehessenek bejelentést, sőt anyagi hasznuk is származhasson belőle. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: azokat, akik csak „kicsinyes bosszújukra” akarják felhasználni a bejelentési lehetőséget, rosszhiszemű bejelentőként akár 150 ezer forintos bírsággal is sújthatják.
Mint Draskovics fogalmazott, nehéz egyensúlyt teremteni, mert sem elriasztani nem akarják az érdemi információval rendelkezőket, sem a bosszúvágyukat így kiélni szándékozóknak nem szeretnének teret engedni. Hozzátette: minden bejelentésnél tájékoztatják a bejelentőt arról, hogy bírságra számíthat, amennyiben kiderül rosszhiszeműsége. Draskovics Tibor elmondása szerint a jogszabálytervezet célja nemcsak azok törvény elé állítása, akik a „pénzzel tömött táskát átadják és átveszik”, hanem azoké is, akik kitervelték a korrupciót, a jogosulatlan előny megszerzését.
A javaslat szerint a közérdeket sértő magatartással megszerzett anyagi előny felét, legfeljebb a kétszeresét kell majd bírságként befizetni, de lehetőség lesz arra is, hogy egy adott vállalat menedzsmentjét a bíróság eltiltsa a vállalatvezetéstől – mondta Draskovics Tibor.
A miniszter elmondta, a Közérdekvédelmi és Közbeszerzési Hivatal – ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot – március 1-jétől kezdheti meg munkáját 25 fővel. A hivatal titkosszolgálati eszközöket nem használhat, és nem veszi át a rendőrség és az ügyészség munkáját, nem lesz nyomozati jogköre, ha bűncselekményre utaló információ kerül a birtokába, akkor azt továbbítja.
Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára korábban sajtótájékoztatón közölte: a hivatal vizsgálódhat bárki bejelentése, más állami szerv jelzése vagy akár sajtóhírek alapján is. A szervezet vezetőjét a miniszterelnök és az államfő közösen jelöli, akit az Országgyűlés választ meg. Mint a tárcavezető közölte, a hivatal a 25 millió forintnál nagyobb értékű közbeszerzéseknél fog vizsgálódni.
Draskovics Tibor elmondta azt is, a pénzügyminiszter jogot kap arra, hogy egy általa megjelölt megbízott a központi költségvetésből és állami pénzből finanszírozott közbeszerzések minden dokumentumába betekinthessen.
Bajnai Gordon miniszterelnök október 23-án jelentette be, hogy korrupcióellenes törvénycsomagot nyújt be a kormány az Országgyűlésnek. A jogszabály 2010. január 1-jén lépne életbe. A javaslatcsomagról egyeztettek több társadalmi és gazdasági érdekvédelmi szervezettel, amelyek kedvezően fogadták a törvénytervezetet.
(MTI)
