2010. március 15-ét a vajdasági magyarokkal ünnepli majd, és találkozik a szerb elnökkel is – mondta Sólyom László köztársasági elnök hétfőn újságíróknak a Sándor-palotában, miután megbeszélést folytatott a szerb államfővel. Hozzátette: Szerbia közeledése Európához az egész térség elemi érdeke.
Szerbia integrációja a biztosíték arra, hogy Magyarországon, Szerbiában és az egész Balkánon őshonos nemzetiségek megmaradnak eredeti lakóhelyükön – hangsúlyozta. A magyar köztársasági elnök úgy fogalmazott: Magyarország továbbra is támogatja, hogy déli szomszédunk a jövő év elejétől kezdve a vízumhatárokon belülre kerüljön. Sólyom László közölte: továbbra is támogatja, hogy a Magyarországon élő kisebbségek parlamenti képviseletet nyerhessenek „jelentős pozitív diszkrimináció révén”.
Sólyom László felhívta a figyelmet arra: mind a két országnak alapvető érdeke a közös múlt objektív, részletekbe menő, szaktörténészek általi feltárása. Különösen vonatkozik ez a II. világháború végén, 1944–1945-ben történt eseményekre – tette hozzá. Bejelentette: szerb kollégájával együtt elhatározták, hogy felkérik a két ország tudományos akadémiáját, hogy hozzon létre egy közös történész vegyesbizottságot a történeti tények objektív feltárására. „A tények tisztázásáról van szó, nem felelősök kereséséről” – tette hozzá.
EU-szerte egyedülálló a Magyar Nemzeti Tanácsokról szóló törvény
A magyar államfő elmondta azt is, hogy 2010. március 15-ét a vajdasági magyarokkal ünnepli majd, és találkozik a szerb elnökkel is. Sólyom László beszélt arról, hogy Magyarország és Szerbia két nemzetközi megállapodást is aláírt, mind a kettő az infrastruktúrát érinti. Fontosnak nevezte a két ország közötti határátkelőhelyek, vasúti útvonal fejlesztését.
Elmondta, hogy Szerbia szeretne csatlakozni a Nabucco földgázvezetékhez, és mindketten szorgalmazzák a Dunának mint fő közlekedési folyosónak a jobb kihasználását.
Hozzátette: beszéltek a Mura–Duna–Dráva bioszféra-rezervátum kérdéséről is, szavai szerint ugyanis azt az UNESCO a világörökség részévé szeretné tenni. Borisz Tadics azt emelte ki: Szerbia integrációja, csatlakozása az unióhoz az egyetlen módja annak, hogy a nyugat-balkáni térségben olyan stabilitás alakuljon ki, mely alapja lehet a gazdasági fejlődésnek is.
Megjegyezte azt is: a szerb parlament a Magyar Nemzeti Tanácsokról szóló törvény elfogadásával egy olyan, a kisebbségek jogait tiszteletben tartó törvényt hozott, melyhez hasonlót nehezen lehet akár az EU-ban is találni. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a magyar kisebbség Vajdaságban kialakítsa ás hatékonnyá tegye az oktatási rendszerét. Mint mondta, bízik benne, hogy a magyar kormány mérlegelni fogja annak lehetőségét, hogy a szerb kisebbséghez tartozók jelen legyenek az államigazgatási rendszerben. Szólt arról is, hogy Szerbia az elmúlt időben igen erőteljesen épített ki gáztároló-kapacitásokat a saját területén. Itt köszönte meg, hogy tavaly télen Magyarország segített Szerbiának az energetikai válságban.
Tadics is „tisztázná” a múltat
A szerb köztársasági elnök megemlítette, hogy Szerbia három Duna-hidat szeretne építeni a közeljövőben. Sólyom Lászlóval egyetértett abban, hogy a két ország történelmi múltjának „sötét időszakát” tisztázni kell, és ezért állítják fel a két ország tudományos akadémiája által létrehozott vegyes bizottságot. Borisz Tadics közölte: Szerbiában mindig kedves vendég lesz a Magyar Köztársaság elnöke.
(MTI, Wikipedia)
