Radnóti Miklós tiszteletére 1970-ben emlékházat állított a község, s azt 1994-ben felújította; az avatóünnepségen részt vett Göncz Árpád akkori köztársasági elnök is – emlékezett a szombati ünnepségen Iványi András, a település független polgármestere. Elmondta: most pedig emlékkeresztet állít az önkormányzat a tragikus sorsú munkaszolgálatosok emlékére azon a helyen, ahol a falu vasútállomásától a munkaszolgálatosokat áthajtották a két kilométernyire lévő reptéri barakkokhoz.
Talabér Márta, a Veszprém Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke az ünnepi megemlékezésen Radnótit idézte: „A zsidóságom életproblémám, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ; kényszerből probléma, különben magyar költő vagyok. (...) Nem érdekel, hogy mi a véleménye erről a mindenkori magyar miniszterelnöknek; ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én nemzetem nem kiabál le engem a könyvespolcról.”
A megyegyűlés alelnöke hangsúlyozta: a szerbiai Borból indított munkaszolgálatosok 1944. október végén érkeztek Szentkirályszabadjára, s ott írta a már nagyon legyengült költő a Razglednicák utolsó versszakát, amely így kezdődik: „Mellézuhantam, átfordult a teste,/ s feszes volt már, mint a húr, ha pattan./ Tarkólövés. – Így végzed hát te is...” Nagy költőnk sorai „profetikusnak bizonyultak”, ugyanis a Mosonmagyaróvárhoz közeli Abda községnél a végletekig legyengült költőt az őrei 1944. november 9-én tarkólövéssel kivégezték – emlékeztetett Talabér Márta.
„Őrizzük meg itt, Szentkirályszabadján és magunkban is Radnóti Miklós nagyságát!” – fejezte be beszédét Talabér Márta, majd a polgármester, valamint Pál Béla országgyűlési képviselő (MSZP) társaságában leleplezte az önkormányzat által állított emlékművet.
(MTI)
origo.hu
Ezért lesz minden MÁV-val közelekedőnek húsbavágó az, amit most a tiszások Brüsszelben művelnek - videó
