A megbeszélést követően Sólyom László újságírók előtt kifejtette: alapvető érdeke a két országnak, de az egész régiónak is a minél nagyobb önállóság az energiaellátás terén. Magyarország és Horvátország energiabiztonságának pedig „alapvető feltétele a két ország energetikai rendszerének, vagyis gáz- és villamos vezetékeinek összekötése”.
Az államfő köszönetét fejezte ki a tíz év után elnöki tisztéből távozó horvát kollégájának, hogy az évente megtartott találkozóikon túlmenően támogatta a zöld elnökök akcióját, és részt vett a közelmúltbeli budapesti Tudomány Világfórumán is.
Felidézte, hogy Boris Tadic szerb elnökkel közösen hárman járták be a Duna és a Dráva összefolyásánál lévő Kopácsi-rétet, és döntöttek arról, hogy ezen a területen bioszféra rezervátumot hoznak létre.
Biztosítani kell a nemzetiségek jogait
Az egyes államoknak biztosítaniuk kell minden jogot a területükön élő nemzeti kisebbségek számára, hogy nemzeti identitásukat megélhessék, fejleszthessék, saját ügyeiket maguk igazgathassák, anyaországukkal gazdasági és kulturális téren a legszabadabb kapcsolatot tarthassák, és részt vegyenek az anyaország olyan szerveiben, amelyek a közös nemzetstratégiát kidolgozzák – hangsúlyozta Sólyom László ünnepi beszédében.
Sólyom László kiemelte: a nemzeti közösségek autonómiája és a többségi államok szuverenitása, területi integritása nem áll ellentétben egymással, hanem kiegészítik egymást. „Szükség van arra, hogy az egyes államokon kívül az Európai Unió is védje a kisebbségek jogait és támogassa érvényesülésüket tagállamaiban”. Horvátország rövid idő múlva szintén az Európai Unió tagja lesz, s bár Magyarország és Horvátország garantálja egymás kisebbségeinek jogait, az EU még egy további biztosítékot, és a kulturális nemzetek számára további lehetőséget jelent majd. „Magyarországnak, és majd Horvátországnak is arra kell törekednie, hogy az őshonos kisebbségek minél teljesebb uniós védelme épüljön ki” – fogalmazott az államfő.
(MTI)
origo.hu
Ha Pride, akkor el a kezekkel az MTA-tól!
