Az őszi politikai szezont értékelve Navracsics Tibor kifejtette: jelenleg olyan kormányfő áll az ország élén, aki nem tekinti politikai céljának, hogy a vezetésével választási győzelmet arasson a kormánypárt, hiszen Bajnai Gordon miniszterelnök többször is egyértelművé tette, a maga részéről nem kíván a választásokon indulni.
A frakcióvezető úgy véli, mindez látszott a kabinet tevékenységén is: „a kormányzati politika gyakorlatilag teljesen széthullott ebben a félévben”. Amit a kormány tett, az nem más, mint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval kötött hitelszerződésekben foglaltak teljesítése – mondta Navracsics Tibor, hozzátéve: „nem kormányzati politikáról beszélhetünk, hanem a hitelért vállalt kötelezettségek végrehajtásáról”.
A fideszes politikus szerint a magyar Országgyűlés tekintélye jelenleg azért olyan alacsony, mert az átlagember csak azt látja: a parlament meddő viták színtere, amelyekből nem születnek jó megoldások, és amelyek nem szolgálják az emberek életének jobbítását. Emellett azonban rámutatott: vannak objektív okai is a Ház tekintélyvesztésének. Szerinte ezek közé tartozik a nyolc éve fennálló „politikai patthelyzet”, ugyanis a választásokon első és második helyezett párt közötti különbség egy százalék körüli. Talán a választók úgy érzékelték ezt a patthelyzetet, mint a politika meddőségének bizonyítékát – vélekedett.
Azzal kapcsolatban, hogy az államfő bejelentette, a lehető legkorábbi dátumra fogja kiírni a választásokat, Navracsics Tibor közölte: a Fidesz álláspontja 2006 ősze óta az, hogy minél hamarabb le kell zárni ezt a korszakot, mert olyan bizalmi válság húzódik meg részben a politikusok között, részben pedig a politikusok és a választópolgárok között, amit csak új választással lehet áthidalni. Minél hamarabb meg lehet tartani a választásokat, annál jobb, ezért a Fidesz támogatná, hogy 2010. április 11-én – a lehető legkorábbi időpontban – legyen az első forduló.
Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fidesz le szeretné zárni az elmúlt nyolc évet, amely „az 1990 utáni magyar történelem mélypontját hozta”, ezt pedig csak úgy lehet megtenni, ha „a választópolgárok újbóli legitimációjával a választások révén egy új fejezetet kezdhetünk el”. Nemcsak egy új kormány megalakulásáról van szó – mondta –, hanem arról is, hogy egy új jövőképet kell felvázolni a ma gyenge ország számára. Hozzátette, titokban reméli, hogy azokról a politikusokról is ítéletet fognak mondani az emberek, „akik nagymértékben hibáztathatók azért, hogy a magyar politika a választók szemében elvesztette hitelét”.
A Fidesz választási felkészülésével összefüggésben elmondta: a területi, valamint az országos lista felállítása február-március környékén várható. Megjegyezte, mivel a Fidesznek számos szövetségese van, ügyelni kell arra, hogy ezek a szervezetek, valamint a párt tagozatai is megfelelőképpen legyenek képviseltetve. Arra, hogy mind a 176 egyéni választókerületben Fidesz-győzelmet vár-e, a képviselőcsoport vezetője úgy fogalmazott: soha ilyen jó esélyük nem volt még a győzelemre, de hangsúlyozta, hogy egyik választókerület sem jár automatikusan a fideszes jelöltnek; a választópolgárok bizalmáért keményen meg kell dolgozniuk.
Kérdésre kijelentette: a Fidesz nem fog árnyékkormányt állítani, pedig ennek lehetősége a most lezáruló ciklusban többször felmerült. Végül azonban amellett döntöttek, hogy nem. Kiemelte viszont, hogy a mostani frakcióban a kabinetvezetők tulajdonképpen árnyékminiszteri tevékenységet látnak el.
A Népszabadság hétfői számában megjelent, a Fidesz esetleges választási győzelme utáni lehetséges kormányzati struktúráról szóló értesüléssel kapcsolatban kifejtette: több változatról is gondolkodnak a kormányzati struktúrát illetően, és szándékosan nem akarnak dönteni addig, amíg nem ismert a választás eredménye, ugyanis minden, addig meghozott döntés a leendő miniszterelnök mozgásterét szűkítené. Hozzátette, valóban van egy olyan lehetőség, amely csúcsminisztériumi rendszerben gondolkozik, ám van más is, amely a „hagyományosabb magyar megoldásnak inkább megfelel”.
(MTI)
