Bajnai aggódik: nincs érdemi változás a nyelvtörvény ügyében

Aggasztó jelnek nevezte Bajnai Gordon a keddi, parlamenti magyar–magyar kormányzati konzultáción azt, ami Szlovákiában az elmúlt időszakban a nyelvtörvénnyel kapcsolatban történt. Mint mondta, a Szécsényben tartott magyar–szlovák kormányfői találkozón említett kérdésekben nem történt előrelépés, ráadásul a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetében is „érdemi problémák vannak.”

A kormányfő a konzultáció keddi, immár ötödik ülésén kijelentette, hogy a kormány határozottan fellép, ha bármely országban az európai normákkal ellentétes cselekményeket észlel, és ez a fellépés különösen aktív, ha a magyar kisebbséget éri hátrány. Közölte, hogy ezt megtették szeptemberben is, a Szécsényben tartott magyar–szlovák kormányfői találkozó „biztató esélyt kínált” arra, hogy ezek a kérdések megnyugtatóan rendeződjenek.

Emlékeztetett, a szécsényi találkozón megállapodtak abban: Szlovákia a módosított államnyelvtörvényt úgy korrigálja, hogy az EBESZ ajánlásait teljes mértékben elfogadják. Ezzel párhuzamosan megerősítik a nemzeti kisebbségeket védő törvényt. Az említett kérdésekben nem érzékelnek haladást – mondta a kormányfő. Kijelentette, hogy az államnyelvtörvény végrehajtási elveire vonatkozó egyeztetéseken nem értek el érdemi eredményt, s Magyarország tart attól, hogy a pozsonyi kormány ennek ellenére elfogadja a végrehajtási elveket. Elmondta, hogy a kormány aggodalmait fogalmazta meg azért is, mert Ukrajnában háttérbe szorították a kisebbségi iskolákat, illetve nem rendelték meg a magyar nyelvű tankönyveket. Emlékeztetett arra, hogy az ügyben levelet írt ukrán kollégájának. Meglátása szerint bár a kárpátaljai helyzet eltér a szlovákiaitól, „de szintén érdemi problémák vannak”.

Kijelentette, sem Ukrajnában, sem Szlovákiában nem jó, ha a kisebbségek a belpolitikai viták szenvedő alanyaivá válnak. Kedvezőnek nevezte, hogy Romániában az RMDSZ továbbra is „meghatározó, legitim és erős szervezet”, amely jelentős befolyással bír az ország belpolitikai eseményeire. Reménytelinek nevezte, hogy a szerb állampolgárok december 19-től vízum nélkül utazhatnak az EU-országokba, így elhárult a kapcsolattartás egyik akadálya, ráadásul – tette hozzá – ez fontos lépés az ország európai integrációja felé. Horvátországgal összefüggésben azt mondta, úgy tűnik, újra megindult az ország európai uniós csatlakozásának folyamata.

A nemzetpolitikától a gazdasági válságig

A kormányfő a magyarság helyzetéről szólva kiemelte, kevés olyan ország van, mint Magyarország, ahol ennyire a határ két oldalára szorultak az azonos kultúrához tartozó, azonos gyökerekkel rendelkező emberek. Mint mondta, a nemzeti identitást sokszor meg lehet élni az államnál kisebb keretekben, nemzeti önazonosságban, autonómiában is. Hozzátette, ehhez nem elég a határon túl élő magyarok kitartása vagy a magyar kormány elszántsága, hanem az is kell, hogy a szomszédos országok vezetése nyitott legyen abban, hogy saját területén biztosítsa a lehetőséget a nemzeti önazonosság megéléséhez.

A korszerű nemzetpolitikáról szólva többek között a fejlesztéspolitikáról beszélt. Felhívta a figyelmet, hogy a magyarságnak több mint kilencven százaléka uniós állampolgár, a maradék 10 százalék többsége pedig olyan területen él, ahová eljuthatnak az uniós fejlesztési pénzek, ezért a kormány az elmúlt néhány évben nagyon aktív fejlesztéspolitikába kezdett. Az elmúlt időszak pályázatai közül kiemelte, hogy megújulhat a határon túli magyar intézmények hálózata. Új programként említette a „Varratmentes Európa” elnevezésűt, amelynek során utakkal kötnék össze a határ két oldalán lévő településeket. Fontosnak nevezte, hogy a nemzeti összetartozás folyamatosan megélhető élmény legyen határon innen és túl. A magyar kormány a mostani gazdasági helyzet ellenére is elkötelezett a kiegyensúlyozott és markáns nemzetpolitika mellett és a lehetőségek határáig elmenve – „vagy néha azon túl is” – mellérendelik a szükséges forrásokat – mondta a kormányfő.

A gazdasági válságról úgy vélekedett, hogy az a nemzetpolitika szempontjából sem kedvező, mert előtérbe kerülhet „a bezárkózás, a nacionalizmus, a bűnbakkeresés”. A kormányfő közölte, hogy a válságra adható helyes válasz az egymás felé fordulás lehetne és elég baj, ha a kisebbségek a bűnbakkeresés, a belpolitikai viták áldozataivá válnak. Hangsúlyozta, annak ellenére, hogy idén gyakorlatilag minden költségvetési tétel csökkent és jövőre ezek még kisebbek lesznek, a határokon túl élő kisebbségek támogatására fordítható költségvetési források nem csökkentek és jövőre sem csökkennek.

(MTI)