Sólyom intenzív munkát végzett a külpolitika területén

Ez az év Sólyom László 2010 augusztusáig tartó köztársasági elnöki ciklusának utolsó teljes éve volt, ennek megfelelően az államfő megkezdte a ciklus nagy témáinak, így 1956 emlékezetének, a kulturális nemzet és államiságunk összefüggéseinek, valamint az ökológiai fordulat szükségességének összefoglaló értékelését. Erről Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője beszélt hétfőn, az MTI-nek adott év végi interjújában.

Kumin Ferenc kiemelte: a köztársasági elnök a korábbi évekhez hasonlóan 2009-ben is rendkívül intenzív munkát végzett a külpolitika területén, hiszen összesen tizenkilenc ország államfőjével huszonhárom kétoldalú tárgyalást folytatott. Egyebek közt olyan, Magyarország számára fontos országokban tett hivatalos állami látogatásokat, mint Japán és Koreai Köztársaság – tette hozzá. Visszatekintve Sólyom László szomszédos országokba tett látogatásaira, a főosztályvezető vegyesnek ítélte meg 2009 krónikáját. Úgy fogalmazott: augusztus 19-én a magyar államfő határátlépését tiltó jegyzék kiadásával mélypontjára jutott a szlovák viszony, de – mint kiemelte – olyan pozitív fejleményeket is látni kell idén, mint a szerbiai nemzeti tanácsok megszületése, ami a magyar államfő által mindig is szorgalmazott kulturális önigazgatás lehetőségét teremti meg a Vajdaságban élő magyar kisebbség számára.

Kumin Ferenc külön szólt a köztársasági elnök és az Országgyűlés kapcsolatáról, amely, mint hangsúlyozta, 2009-ben több szempontból is különös figyelmet érdemelt. Felhívta a figyelmet arra: az év első felében a Parlament megválasztotta a Legfelsőbb Bíróság elnökét is, és így az összes olyan személyi döntés sikeresen megszületett, amelyek esetében az Alkotmány értelmében az államfő állít jelöltet. A jelölések kapcsán Sólyom László többször is konfrontálódott az Országgyűléssel, mivel jelöltjeit rendre önálló döntéssel, csakis a törvények és az alkalmasság kritériumainak figyelembevételével hozta, de végül valamennyi poszton sikerült olyan vezetőket megválasztani, akiknek a függetlenségéhez nem férhet kétség – tette hozzá a főosztályvezető.

A politikai vétókról szólva Kumin Ferenc elmondta: 2009-ben különösen sok törvényt kellett Sólyom Lászlónak megfontolásra visszaküldeni az Országgyűlésnek, amiben véleménye szerint szerepe lehet annak, hogy megszaporodott az egyéni képviselői indítványon alapuló, nem kellően előkészített törvényhozás. 2009-ben több fontos, ökológiai vonatkozású programja is volt Sólyom Lászlónak – mondta Kumin Ferenc.

Itt emelte ki a Magyar Tudományos Akadémia által novemberben megrendezett World Science Forum elnöki paneljét, a koppenhágai csúcsot megszólító, széles körben idézett írásokat, illetve két nemzeti park meglátogatását is. Kumin Ferenc különösen fontosnak nevezte az idei év két elnöki beszédét. Mint mondta, augusztus 20-án Sólyom László a nemzet és az állam viszonyáról foglalta össze elnöki tevékenységét is meghatározó nézeteit, október 22-én pedig a Műegyetem aulájában összegezte a teljes elnöki ciklus legfontosabb, 1956 emlékezetét érintő megállapításait. A főosztályvezető közölte: a kialakult szokásoknak megfelelően 2010-ben is január elsején, délelőtt hangzik el Sólyom László újévi televíziós beszéde.

(MTI)