Sólyom kitiltása: az Európai Bírósághoz fordul a külügy

Sólyom László Szlovákiából való kitiltása ügyében az Európai Bírósághoz fordul a Külügyminisztérium – közölte Balázs Péter külügyminiszter az MTI-vel pénteken. • Sólyom kitiltása: az Európai Bizottság igazat ad Magyarországnak

MNO
2009. 12. 18. 14:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Balázs Péter a köztársasági elnök ügyében azt mondta, hogy az Európai Bizottság által a héten nyilvánosságra hozott vélemény részben Magyarországot igazolja, a bizottságnak azt a meglátását viszont, amely szerint az államfő más elbírálás alá esik, nem tartják kielégítőnek. Balázs Péter szerint ha ezt elfogadnák, akkor más elbírálás alá esne a kormányfő, a külügyminiszter vagy a Külügyminisztérium dolgozói, és nem lehet pontosan meghatározni, hogy a sornak hol van vége. Éppen ezért jogértelmezési igénnyel fordulnak az Európai Bírósághoz, ahol – reményeik szerint – körülbelül fél év alatt születik egy precedensértékű ítélet, hiszen ilyen estre az Európai Unión belül korábban nem volt példa.

Sólyom László augusztus 21-én akart Révkomáromba utazni egy szoboravatásra, de Szlovákia diplomáciai jegyzékben minősítette nemkívánatosnak a köztársasági elnök személyét. Amikor a szlovák külügyminisztérium egy szóbeli jegyzékben megtagadta Sólyom László belépését Szlovákiába, az Európai Uniónak a személyek szabad mozgására vonatkozó irányelvére hivatkozott.

A szlovákiai nyelvtörvényről Balázs Péter úgy vélekedett, hogy az ügy a szlovák kormány december 16-i döntésével fordulóponthoz érkezett, hiszen miután jóváhagyták a végrehajtási rendeletet, az január 1-jétől hatályos. A külügyminiszter azt mondta, nem várja, hogy a pozsonyi parlament ezt a rendeletet pusztán Budapest kívánságára megváltoztatja, azt viszont el tudja képzelni, hogy a nemzetközi szervezetek nyomására rákényszerülnek bizonyos módosítások keresztülvitelére. Hozzátette: kezdettől fogva számoltak ezzel a forgatókönyvvel is.

A lehetséges magyar lépések kapcsán azt mondta, az Európai Unió önmagában nem fogja bírálni a szlovák nyelvtörvényt. Akkor viszont, ha konkrét ügyekkel lehet az EU-hoz fordulni, például ha munkavállalási feltételül szabják az államnyelv ismeretét, ahol az nem indokolt, vagy ha egy magyar nyelvű újságnak előírják, hogy szlovákul is meg kell jelentetnie bizonyos cikkeket, akkor a diszkriminatív vagy versenyhátrányt okozó esetek miatt fel lehet lépni. Közölte, hogy miután a szlovákiai magyaroknak nincs akkora apparátusa, mint a magyar államnak, készek bekapcsolódni a felvidéki magyarságot ért sérelmek kezelésébe. Közölte, hogy a jogorvoslat mellett a nyelvhasználat miatt kirótt esetleges büntetések befizetését is vállalják, de ezekben az esetekben azonnal peresítik az ügyet.

(mti)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.