Szabó visszásságokat tárt föl a homoszexuális-felvonulásról

Diszkriminatív jogalkalmazást, a tisztességes eljárással, a véleménynyilvánítási szabadsággal, a gyülekezés joggal, az emberi méltósággal, az élethez és testi épséghez való joggal összefüggő visszásságokat tárt fel Szabó Máté ombudsman a Meleg Méltóság Menete és a magyar–svéd labdarúgó-mérkőzés, valamint azok biztosításával kapcsolatos vizsgálatában.

A Meleg Méltóság Menete előtt a BRFK a jogszabály kifejezett előírása ellenére nem vizsgálta a rendezvény közlekedésre gyakorolt hatását, miközben korábban a hasonló létszámú rendezvényeket ugyanott azért tiltotta meg, mert a közlekedés más útvonalon nem volt biztosítható. A BRFK a közízlés megsértése esetére közleményében intézkedést helyezett kilátásba, ám ez nem felelt meg a jogalkotási törvény garanciális szabályainak. A BRFK ilyen közlemény kiadására nem volt jogosult, túllépte a hatáskörét – olvasható Szabó Máté szerdai közleményében. Ezért az intézkedés bejelentéséhez semmiféle jogi hatás nem fűződhetett, a gyakorlatban mégis befolyásolhatta a címzettek – az állampolgárok – magatartását, rendezvényen való részvételét.

A biztos ezért rámutatott, hogy a BRFK a közlemény kiadásával – annak tényleges hatása miatt – a Meleg Méltóság Menete résztvevőinek szabad véleménynyilvánításához, valamint békés gyülekezéséhez való jogával összefüggő visszásságot okozott. Az ombudsman vizsgálatából kiderült az is, hogy a Meleg Méltóság Menetének biztosítása során Budapest rendőrfőkapitánya nem a szervezők kérésére, nem a felvonulás résztvevőinek békés gyülekezési jogát biztosító intézkedésként, hanem védett személyek jelenléte miatt rendelt el területlezárást. A demonstráció viszont ily módon egy kiürített, nézők elől hermetikusan elzárt területen zajlott.

A tömeget a közlekedő autók közé terelték

A rendőrség Deák téri tömegkezelésével kapcsolatban Szabó Máté megállapította, hogy a kordonok áthelyezésekor még nem történt meg a Károly körút forgalmának teljes leállítása, így a tömeget a még közlekedő járművek közé terelték. Ez alkalmas volt arra, hogy közvetlenül veszélyeztesse a tüntetők testi épséghez való jogát. Egyes rendőri intézkedések alkalmasak voltak arra, hogy indokolatlan, a szükséges mértéket meghaladó mértékben kockáztassák a biztosításban részt vevő rendőrök testi épségét. A Városháza parkban összegyűlt tömeg oszlatásával kapcsolatban rendőrségi felvételek is alátámasztják, hogy a távozásra felszólított tömeg nem fejtette ki a felszólításokban megjelölt magatartást, így kétséges, hogy a tömegoszlatás törvényi feltételei fennálltak-e.

Veszélyben a rendőrök testi épsége?

A Készenléti Rendőrség tagjai legalább tízszer annyi időtartamú csapatszolgálati képzésben vesznek részt, mint a rendezvényekre bevetett vidéki és budapesti járőrök, körzeti megbízottak, közlekedési rendőrök. Utóbbiaktól a beosztásuk szerinti, nélkülözhetetlen munkájuk mellett nem várható, hogy magasabb felkészültséggel lássák el a tömegkezelési feladatokat. A kiképzettségbeli különbségekből fakadó indokolatlan kockázat miatt veszélybe kerülhet a tömegkezelési feladatban közreműködő rendőrök élethez és testi épséghez való joga.

Az ombudsman a visszásságok orvoslásáért az Országgyűléshez, az igazságügyi és rendészeti miniszterhez, és az országos rendőrfőkapitányhoz fordult.

Szabó: Elektronikus beléptető rendszer szükséges

A válogatott labdarúgó-mérkőzésre való beléptetés során Szabó Máté nem látta biztosítottnak, hogy tulajdonosaik a rendezvény végén visszakaphassák azokat az elvett tárgyaikat, amelyeket nem vihettek be a rendezvényre. Nem kaptak igazolást, elismervényt, és a tárgyak elkülönített őrzése sem volt megoldott. A jegyellenőrzés sokszor kifejezetten rossz látási körülmények között, manuálisan zajlott. A stadionban nincs elektronikus jegyellenőrző-beléptető rendszer, így a jegyekkel való visszaélés lehetőségei is nagyobbak.

Szabó szerint a mérkőzés alatt a kiürítési útvonalak az egyes szektorokban nem voltak láthatóak, mert azokon is nézők álltak, illetve ültek. Ennek indokát a vizsgálat nem tudta megállapítani, de néhány hely kettős értékesítését a jegyeket forgalmazó társaság elismerte. A helyszínen látottak és az utóbbi idők sportrendezvényein tapasztaltak alapján Szabó egyetért az országos rendőrfőkapitánnyal abban, hogy indokolt lenne az elektronikus beléptető rendszer kialakítása. Ezzel ugyanis megakadályozható a hamis, vagy hamisított belépőjegyek felhasználása, és az is, hogy bejuthassanak a sportrendezvények látogatásától eltiltott személyek. Mindez alkalmas lehet alapvető joggal összefüggő visszásságok megelőzésére.