Tatárszentgyörgyi gyilkosság: alapjogokat sértett a rendőrség

Súlyosan sértette az alkotmányos alapjogokat az idén februárban Tatárszentgyörgyön történt, két halálos áldozatot követelő Molotov-koktélos és fegyveres támadás utáni rendőri intézkedés – állapította meg a Független Rendészeti Panasztestület.

Idén február 23-ra virradóra a Pest megyei település cigánysorának utolsó házát Molotov-koktéllal felgyújtották, és a tűz elől menekülő családra rálőttek. A támadásban egy ötéves kisfiú, valamint 27 éves édesapja életét vesztette. Egy 3 éves és egy 6 éves gyermek, valamint az édesanyjuk súlyosan megsérült. A rendőrség több mint 10 órán át egyszerű balesetként kezelte a gyilkosságot.

Kaltenbach Jenő, a panasztestület elnöke egy panaszos beadványa alapján végzett vizsgálatát ismertetve az MTI-nek szerdán elmondta: a panaszolt rendőri intézkedések sértették az áldozatok tisztességes eljáráshoz fűződő alkotmányos jogát és hátráltatták a nyomozást.

A Független Rendészeti Panasztestület a rendelkezésére bocsátott bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy a rendőrség az intézkedési, illetve a tűz keletkezése miatti veszélyhelyzet elhárításában való közreműködési kötelezettségének alapvetően eleget tett, de a helyszín biztosítására vonatkozó jogszabályi előírások csak részben tartotta be. A helyszínt a rendőrség az eljárás kezdetén – a tűzoltóság és az ügyeletes orvos megállapításai alapján – tűzeset helyszíneként kezelte. Éjjel 1 óra 5 perc és reggel 6 óra között „nem megfelelő gondossággal” jártak el a helyszín körülhatárolását illetően, ráadásul a készenléti csoport és a szemlebizottság levonulása után a büntetőeljárás szabályai szerinti szemle megkezdéséig, reggel 8 óra 45 percig rendőri erő egyáltalán nem maradt a helyszínen.

A vizsgálat megállapítása szerint a szakszerűtlen rendőri magatartás, illetve bizonyos kriminalisztikai (ballisztikai) ismeretek hiánya miatt nem kezelték a kérdéses területet bűncselekmény helyszíneként. Ezzel a nyomozás eredményességét jelentős mértékben veszélyeztették és súlyosan sértettek a panaszos és az áldozatok alapjogait. Az ügyben a Pest megyei rendőrfőkapitány fegyelmi eljárást indított, amely lezáró határozatokból kiderült: a szemle során a rendőrök bűncselekmény gyanúját keltő nyomokat, illetve körülményeket észleltek és jegyzőkönyveztek, mégsem vonták kétségbe az ügyeletes orvosnak a halál okára (füstmérgezés) vonatkozóan tett nyilatkozatait és nem kezdeményezték azonnal a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti szemle megtartását.

A panasztestület elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelkezésükre bocsátott bizonyítékok nem voltak teljes körűek, ugyanis a rendőrség többszöri kérésükre sem tett eleget kérésüknek. Így a testület nem tekinthetett be a büntetőeljárási iratokba, nem kapta meg a rádióforgalmazási dokumentációkat sem, ezért szélesebb körű vizsgálatot nem folytathattak le.

Kaltenbach Jenő, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke az MTI-vel közölte: állásfoglalásukat megküldték az országos rendőrfőkapitánynak, emellett, és egyben felhívta a rendőrség figyelmét az alaposabb, mindenre kiterjedő helyszíni szemlék lefolytatásának szükségességére, a kellően körültekintő eljárásra. Elmondta azt is, ha megállapításukkal az országos rendőrfőkapitány elutasítja és nem hoz azt elfogadó közigazgatási határozatot, a panaszos bírósághoz fordulhat.

A tatárszentgyörgyi tragédiát követően a miniszterelnök jelentést kért a rendőrséget, a tűzoltóságot és a mentőket felügyelő illetékes tárcáktól. Ezek megállapítása szerint eljárási és szakmai hibák történtek. A Pest megyei főkapitány fegyelmi eljárást kezdeményezett a forrónyomos parancsnok és a helyszíni szemle vezetője ellen. Bár a tragédia éjjel fél egykor történt, a bűncselekmény tényét csak délután, a boncolást követően ismerték el.

(MTI)