Veszprém megyében tartották a legtöbb helyi népszavazást

Az idén összesen 26 kérdésben tartottak helyi népszavazást 22 magyarországi településen, e kezdeményezések közül azonban csak 11 volt érvényes és eredményes. A legtöbb helyi népszavazást – ötöt – Veszprém megyében tartották, ám valamennyi érvénytelen lett.

Ajkán a szemétszállítással és a távhőszolgáltatással kapcsolatban járultak a szavazók az urnákhoz, Balatonfűzfőn biogázüzem létesítéséről, Pétfürdőn és Öskün pedig a péti szőlőhegy átadásáról-átvételéről szavazhattak. Négy kérdésben volt – még január végén – helyi népszavazás Heves megyében. A választásra jogosultak egy szemétátrakó, -égető, -lerakó és -szelektáló létesítéséről szavaztak, de valamennyi kérdésben érvénytelen volt a népszavazás. Három voksolást rendeztek Vas megyében: Váton és Porpácon a választópolgárok egyaránt hozzájárulásukat adták a két község határában épülő repülőtér létrehozásához, a kőszegi sportpályáról szóló helyi népszavazás azonban érvénytelen lett. Két-két helyi népszavazás volt Baranya, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar megyében, egy-egy Pest, Somogy, Zala, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Nógrád megyében, valamint a főváros XVIII. kerületében.

Utcanevek megtartásáért is szavaztak

A Baranya megyei Hosszúhetényben utcanevek megtartásáért szavaztak. A referendum kezdeményezői azt szerették volna, ha a képviselő-testület visszavonja tavaly májusban hozott határozatát, melyben a Berki Fülöp utcát Hármas-hegy utcára, a Felszabadulás utcát Széchenyire, a Landler Jenő utcát pedig Szent Borbálára keresztelte át. Az utcában lakók a személyes okmányaikkal kapcsolatos adminisztráció, a társasági szerződések módosításának szükségessége és annak költségei miatt ellenezték az átnevezést, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek a régi utcanevek visszaállításáért. A helyi népszavazás érvénytelen lett. Szintén Baranyában, Nagykozáron – ellenszavazat és érvénytelen szavazat nélkül, 11 igenlő vokssal – arról döntöttek az érintettek, hogy a Zsemenye-dűlő településrészt átadják Romonya községnek. A választók névjegyzékében összesen 15-en szerepeltek.

Pethőhenyén alig negyedóra alatt lezajlott a népszavazás

A Zala megyei Pethőhenyén alig negyedóra alatt lezajlott a népszavazás májusban; a településen valószínűleg eddig példa nélküli módon közmeghallgatás keretében tartottak referendumot három településrész leválásáról. A népszavazáson Cserlap, Hosszúhegy és Kápolnahegy összesen 22 állandó lakója vehetett részt, a szavazásra jogosultak közül végül az érvényességhez szükségesnél eggyel többen, 13-an járultak az urnához és mindannyian igennel szavaztak a leválásról szóló kérdésre. A Pest megyei Szigetmonostor lakói helyi népszavazáson nyilvánították ki: szeretnék, ha önkormányzatuk ragaszkodna a települést Szentendrével összekötő autós híd megépítéséhez. A Győr-Moson Sopron megyei Mosonmagyaróváron arról tartottak népszavazást, hogy Újudvar településrész leváljon-e Mosonmagyaróvárról, a voksolók többsége az elszakadás mellett döntött. Ebergőcön pedig a választók elutasították, hogy halotthamvasztó épülhessen a településen. Somogy megyében, Bodrogon a választók elutasították egy speciális gyermekotthon létesítését.

Városőrség létrehozásáról is döntöttek

Hajdú-Bihar megyében Bedő és Körösszakál lakói helyi népszavazáson támogatták, hogy a két település képviselő-testülete alakítson társult testületet. A Tolna megyei Udvari választói pedig hozzájárultak ahhoz, hogy Alsópél területrész Sárszentlőrinc községhez tartozzon. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Gávavencsellőn arról szavaztak, hogy két településrészt Nyírtelekhez csatoljanak-e, de a helyi népszavazás érvénytelen lett. A főváros XVIII. kerületében városőrség létrehozásáról tartottak helyi népszavazást, de ez a voksolás is érvénytelen lett, mint ahogy az az esztergomi is, amelyen a városi holding részvényeiről dönthettek volna a választók. Szintén érvénytelen lett a mátraterenyei népszavazás, ahol szén és biomassza tüzelésére alkalmas erőmű létesítéséről határozhattak volna.

A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint helyi népszavazást kezdeményezhet a polgármesternél a települési képviselők legalább negyede, a képviselő-testület bizottsága, a helyi társadalmi szervezet vezető testülete, valamint az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár. E létszám nem lehet kevesebb a választópolgárok 10 százalékánál és nem lehet több annak 25 százalékánál. Helyi népszavazást lehet tartani a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, az önkormányzati rendelet megerősítésére és egyes területszervezési kérdésekben. A helyi népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és eredményes, ha a szavazók több mint a fele a kérdésre azonos választ adott.

(MTI)