Fideszes siker az EP-ben, előrelépés az energiaellátás terén

Több kulcsfontosságú témában szavaztak az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának szerdai ülésén. Győri Enikő európai parlamenti képviselő (Fidesz) a biztonságos földgázellátásról szóló véleményhez és az Európai Központi Bank (EKB) 2008. évi tevékenységéről szóló jelentéshez beadott módosító indítványait a bizottság nagy többséggel támogatta.

A biztonságos gázellátás vitájában Győri Enikő lengyel és román kollégáival összefogva megszerezte a többségi támogatást módosító indítványához, miszerint minősüljön energiaellátási vészhelyzetnek, ha a napi földgázimport-szükséglet 10 százaléka kiesik. A kelet-közép-európai képviselők közös álláspontja szerint a tagállamban fennálló energiaellátási vészhelyzet esetén a bizottság köteles ellenintézkedéseket tenni a földgázellátás biztonságának helyreállítása érdekében az unió egész területén. Ez azért nagyon fontos, mert voltak olyan törekvések a nagy tagállamok részéről, melyek a 10 százalékos kiesés helyett 25 százalékoshoz kötötték volna az energiaellátási vészhelyzet bekövetkeztét – áll az európai parlamenti képviselő közleményében.

Az elfogadott módosítás Magyarország számára pótlólagos garanciát jelent a gázellátás biztonságára, és jelentős lépés az orosz gázimporttól való nagyarányú függőségünk csökkentése felé – fejtette ki. Ez lesz az első olyan európai uniós szabály, mely a tavaly december 1-jén hatályba lépett lisszaboni szerződés alapján születik meg. Győri Enikő szerint az unió végre elindul a közös energiapolitika irányába vezető úton.

Az Európai Központi Bank (EKB) 2008. évi tevékenységéről szóló jelentéshez Győri Enikő két, magyar szempontból kiemelkedő jelentőségű módosító indítványát fogadták el a képviselők. Az első arra hívja fel a figyelmet, hogy 2008 októberében, a gazdasági válság kitörésekor az Európai Központi Bank eltérő elbánásban részesítette az eurózónán kívül lévő tagországokat.

Míg a svéd és a dán nemzeti bankkal az EKB bonyolított pénzcsereügyleteket (swap) azért, hogy az említett két ország bankrendszerének biztosítsa a megfelelő eurólikviditást, addig a lengyel és a magyar jegybankkal ugyanezt a pénzpiaci műveletet csak fedezet megkövetelésével volt hajlandó megtenni. Így nem érvényesült az egyenlő elbánás elve. A második kompromisszumos módosító javaslat a jövőre nézve fogalmaz meg ajánlást az EKB számára, miszerint szükség esetén likviditásteremtéssel segítse a válság által leginkább sújtott tagállamokat.

(MNO)