Szollár Domokos elmondta: a rendelet célja a környezet védelme, ezért döntött úgy a kormány, hogy a parkok, a játszóterek és a járdaszakaszok csúszásmentesítését szabályozzák. Hangsúlyozta: ez nem vonatkozik az úttestekre, azokat továbbra is lehet „sózni”.
A kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy a konyhasó nagy mennyiségű és tartós használata károsítja a növényzetet, a talajt, a vizeket és az épített környezetet, ezért helyette alternatív környezetbarát megoldásokat kell alkalmazni. Példaként említette a homok, a hamu, a faforgács, a kőzúzalék vagy a murva használatát.
Szollár Domokos kitért arra: a kormányrendelet nem mondja ki a sóhasználat teljes tilalmát, hiszen előfordulhat, hogy ónos eső után a járdákra fagyott jeget olvasztani kell, erre pedig a só alkalmas.
Tájékoztatása szerint az új szabály szeptember 1-jén lép hatályba. Arra a kérdésre, nem jelent-e ez többletköltséget az önkormányzatoknak, úgy válaszolt: a jelenleginél kicsivel igen, de az még többe kerül, ha a sózás miatt kipusztulnak a köztereken a fák és a növényzet.
A kormányszóvivő jelezte, január 1-jétől életbe lépett az a rendelet, amely tartalmazza a fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése esetén kiszabható pénzbírság összegét, ami akár százezer forint is lehet.
(MTI)
origo.hu
Rejtélyes holttestet találtak, helyszínelők lepték el a környéket
