2385 milliárd forint: adósságban úsznak a hazai közcégek

Rohamosan nő az állami és egyes önkormányzati vállalatok adóssága: a MÁV tavaly év végén már 274,5 milliárd forintos adóssággal rendelkezett, a BKV pedig 90 milliárd forinttal. Az MNV kimutatása szerint az állami vállalatok teljes kötelezettségállománya tavaly 2385 milliárd forintra rúgott. Az állami cégek konszolidációja az idei büdzséből is kimaradt, a problémát így a következő kormánynak kell megoldania.

Bajban a görögök. Görögországban az állami vállalatok kifizetetlen tartozása elérheti a GDP három százalékát – mutatják a friss görög elemzések. Ezek szerint a görög kormány 2009 végére a GDP 10,9 százalékának megfelelő garanciát vállalt az állami tulajdonban lévő cégek adósságára. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a görög pénzügyi tárca előrejelzése még a büdzsé és az államadósság helyzetének felülvizsgálata után sem tükrözi a valóságot, a költségvetés reális hiánya ugyanis a GDP 14,5 százalékra rúghat. Az állami garancia fele a Portfolio.hu beszámolója szerint a fizetésképtelen görög vasúttársasághoz köthető. A rekordnagyságú deficitről szóló legújabb prognózisok végképp aláássák Görögország hitelképességét.

Csaknem megduplázta adósságállományát a MÁV-csoport négy év leforgása alatt – mutatja a vasúttársaság lapunk kérdésére megküldött válasza. Eszerint tavaly december végén az állami tulajdonban lévő vállalatcsoport tíz meghatározó cége 274,5 milliárd forintos hitelállománnyal rendelkezett, vagyis csaknem 125 milliárd forinttal többel, mint 2006 elején. Az adósságállomány 99 százaléka hosszú lejáratú kölcsön – tudatta a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatósága. Az adósság gyarapodásának oka, hogy a rendszeres állami támogatások nem fedezik a működési veszteséget, a normatív támogatásokat és a fogyasztói árkiegészítéseket alul- tervezték, így a vasúttársaság kénytelen időről időre hitelt felvenni.
Ez az évente halmozódó adósságállomány a költségvetésre nézve óriási kockázatot jelent, hiszen a vállalatcsoportnak időnként rendkívüli állami támogatást is juttatni kell. Hasonló helyzetben van a másik közösségi közlekedést végző cég, az önkormányzati tulajdonú BKV. A társaság banki hitelállománya hetvenmilliárd forintra rúg, a szállítói követelések pedig húszmilliárd forintot tesznek ki. Kocsis István vezérigazgató tájékoztatása szerint a BKV belső eladósodottsága összesen hárommilliárd eurót, vagyis csaknem 810 milliárd forintot jelent. Tetemes adósságról tájékoztatta lapunkat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) is. Mint a társaság tegnap tudatta: a portfóliójukba tartozó 246 társaság hitelállományának az MNV-re eső része tavaly szeptember végén elérte a 106,2 milliárd forintot. A cégek teljes, a beszállítói tartozásokat is tartalmazó kötelezettségállománya 867,8 milliárd forintot tett ki. Amennyiben a vagyonkezelésben lévő állami vállalatokat is figyelembe vesszük, akkor még aggasztóbb a kép. A teljes állami tulajdonú portfolióba 300 társasági részesedés tartozik, ezek hiteleinek az MNV-re jutó része 346 milliárd forintra rúg. A társaságok teljes kötelezettségállományának az állami tulajdonra jutó hányada nem kevesebb, mint 2385,7 milliárd forint.

A lapunknak nyilatkozó elemzők szerint a kabinet nem tud kibújni az eladósodott állami vállalatok terhe alól, a veszteségek költségvetési körbe történő konszolidációja elkerülhetetlen. Ezt erősítik meg az egyre gyakrabban felröppenő hírek, miszerint a bankok felmondhatják a MÁV és a BKV hitelezését, amennyiben az állam általánosan elutasítja a felhalmozódott adósság átvállalását. Nem úszható meg a lépés, az állami vállalatok helyzetének rendezéséről mielőbb határozni kell – magyarázta lapunknak Soós Lőrinc közgazdász, aki szerint átgondolt költségvetési taktikával kell eldönteni, hogy a veszteséget melyik év terhére számolja el a kabinet. Mint mondta, az állami vállalatok eltérő ütemben adósodtak el az elmúlt években, ám az adósságokat a lehető leghamarabb ismertetni és kezelni kell.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki úgy látja: az állami vállalatok adósságának elszámolását több módon is végre lehet hajtani. Lehetőség nyílik az utólagos konszolidációra, ebben az esetben annak az évnek nő meg utólagosan a hiánya, amelyik esztendőben az állami vállalat felvette a hitelt – mutatott rá Suppan, aki szerint a másik megoldást a hitellejárat időpontjában történő elszámolás jelenti. Az állami vállalatok konszolidációja után ki fog derülni, hogy a valós helyzet sokkal roszszabb, mint ami az előrejelzésekben szerepel, ám ettől függetlenül szembe kell nézni a tényekkel. A közgazdász úgy látja: a görög költségvetési manőverezés napvilágra kerülése után Brüsszel más országok kimutatásait is szigorúbban fogja vizsgálni, már csak ezért is ajánlatos mielőbb rendezni az eladósodott vállalatok helyzetét. A kérdésben ugyanakkor Suppan szerint kellő óvatossággal kell eljárni, mivel a hazánkat hitelező Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió várhatóan nem engedi meg, hogy az idei államháztartási deficit a GDP hét százalékáig emelkedjen. Abban az esetben viszont, ha látják, hogy reformok is elindulnak az érintett cégeknél, engedékenyebbek lehetnek hazánkkal szemben.

Az eladósodott állami vállalatok veszélyére a Költségvetési Tanács (KT) is több alkalommal figyelmeztetett. A testület szerint az egyik legnagyobb kockázatot a büdzsé céljaira a közösségi közlekedés finanszírozása jelenti, a közlekedési vállalatok teljes állami támogatása ugyanis nem jelenik meg a költségvetési törvényekben. A KT arra is felhívta a figyelmet, hogy a vasúttársaság a MÁV Cargo Zrt. eladásából befolyt 102,5 milliárd forintot már régen felélte. Lapunkat a testület úgy tájékoztatta, hogy a kiemelt jelentőségű, többségi állami tulajdonú vállalatoktól jelenleg információkat kérnek be az adósságállományra és az előzetes mérlegekre vonatkozóan, s az adatszolgáltatásból kinyerhető információk már szerepelni fognak új elemzésükben.

Szabó Eszter