A Fővárosi Bíróság sajtótitkárságán az MTI érdeklődésére elmondták: a bíró meghozta végzését az ügyben, ám addig nem adhatnak tájékoztatást annak tartalmáról, amíg az érintettnek nem kézbesítik a döntést. Sz.-nét január 6-án vette őrizetbe a rendőrség különösen nagy kárt okozó csalás gyanújával több mint 86 millió forintos végkielégítése miatt. A volt humánpolitikai igazgató a gyanúsítás és az őrizetbe vétel ellen is panasszal élt.
Sz.-né végkielégítésére és továbbfoglalkoztatására 2009 júliusában derült fény, amikor a Magyar Nemzet azt írta: a humánpolitikai (hr) igazgatónak hiába fizettek ki 2008 márciusában – a prémiumokkal együtt – mintegy százmillió forint végkielégítést, havi 1,2 milliós fizetéssel a cég tovább foglalkoztatta őt. Lapunk cikke nyomán Kocsis István vezérigazgató és Hagyó Miklós (MSZP) akkori, a BKV-ért is felelős főpolgármester-helyettes is vizsgálatot indított.
A BKV 2009. július 27-én mondott fel az egykori humánpolitikai igazgatónak. Ezt követően több BKV-s vezetőről derült ki, hogy több tízmillió forintos végkielégítést kapott, a cég pedig elkezdte átnézni bérezési és jutalmazási rendszerét és átvizsgált minden 2007. januártól kifizetett végkielégítést.
Sz.-né ügye nyomán több vezető is távozott a közlekedési társaságtól. A BKV belső ellenőrzése is vizsgálatot indított, amely 2009 augusztusában megállapította: a volt hr-igazgató nem volt jogosult a végkielégítésre, mert már nyugdíjas volt, és felvette 200 ezres nyugdíját, amikor megkapta végkielégítését. Szintén a belső ellenőrzés indított vizsgálatot 86 ember ellen, akiknek menedzserszerződése volt, vagy 10 millió forintnál nagyobb végkielégítést kaptak. A jogosulatlan végkielégítések kifizetésével a BKV-t becslések szerint több százmillió forintos kár érte.
(MTI/MNO)
Egyesült Államok
Polgárháború szélére sodródhat az Egyesült Államok 2035-re?
