Megbukott kormányzati terv: nem lesz közérdekvédelmi hivatal

A korábbi tervekkel ellentétben március 1-jétől nem jön létre a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal, mivel az Országgyűlés jövő hétfőn nem szavaz újra a köztársasági elnök által korábban alá nem írt, megfontolásra visszaküldött törvényről – tudta meg az MTI.

Az MTI információi szerint a házbizottság csütörtöki ülésén vált világossá: az államfő által tavaly december 30-án megfontolásra visszaküldött törvényről nem szavaznak újra, az nem szerepel a hétfői, vélhetően utolsó ülésnap napirendjén. A törvény egyes elemeit „megmentették”, hétfőn beszavazták azokat módosító indítvány formájában az egyes pénzügyi tárgyú törvény passzusai közé. Eszerint elhalasztják az elektronikus közbeszerzés elindítását, létrehozzák az átláthatósági megállapodás és az átláthatósági biztososok intézményét. Így a hétfő szavazás eredményeként módosult a közbeszerzési törvény is, amely előírja az átláthatósági megállapodások megkötését. A közbeszerzések átláthatósága és tisztasága érdekében a közbeszerzés kiírója úgynevezett átláthatósági megállapodást köthet a közbeszerzés valamennyi ajánlattevőjével.

Ez praktikusan azt jelenti, hogy a közbeszerzésekben részt vevő ajánlattevők minden a közbeszerzéssel kapcsolatos dokumentumot, megbízási vagy alvállalkozóval kötött szerződést nyilvánosságra kell, hogy hozzanak. Az MTI úgy tudja, a kormány azt tervezi, hogy rendeletben teszi kötelezővé az átláthatósági megállapodást minden állami és önkormányzati közbeszerzés esetében. A hétfőn elfogadott módosítás szerint létrejönnek az átláthatósági biztosok is, akik az átláthatósági megállapodást, illetve annak tartalmát ellenőrizhetik. A biztosok valamennyi iratba betekinthetnek, a beszerzés egész folyamán információkat szerezhetnek, ellenőrizhetnek. Április 1-jétől létrejön a bejelentővédelem intézménye – az államfő ugyanis a csomag másik törvényét, a tisztességes eljárás védelméről szóló jogszabályt aláírta, azt már ki is hirdették.

A bejelentővédelem a közérdekvédelmi bejelentést tevő munkavállalókat segíti és védi. Ilyen bejelentést az a munkavállaló tehet, aki a munkáltatójánál korrupciós tevékenységet tapasztal, vagyis a munkavállaló olyan információ birtokába jut, amellyel a munkáltatója által elkövetett korrupciós cselekmény leleplezhető. A kormány jogi tanácsadással, a munkáltatóval szembeni védelem erősítésével, valamint – a bejelentést tevő a bejelentés következtében elvesztett jövedelem vagy elszenvedett egyéb hátrány kompenzálásaként a bejelentésből fakadó jogvita idejére – anyagi támogatással is segítené a korrupciós törvénysértéseket feltáró munkavállalókat. Bonyolítja az ügyet, hogy az eredeti elképzelések szerint a bejelentővédelmi feladatokat a közérdekvédelmi hivatal látta volna el. Amiatt, hogy az nem jön létre, az MTI információi szerint a kormány a bejelentővédelmi feladatokat az Igazságügyi Hivatalhoz (IH) rendeli. Az IH látja el már régóta az áldozatsegítő szolgálatot és jogi segítséget is nyújt. Megvalósul az az elképzelés is, amely anyagilag is érdekeltté teszi a bejelentőt, ha érdemben hozzájárul kartellcselekményekkel összefüggő jogsértések felderítéséhez.

Április 1-jétől szigorodik a büntető törvénykönyv is – ezt is a tisztességes eljárás védelméről szóló jogszabály tartalmazza –, a módosítás keményebb és szigorúbb büntetési tételeket ró a korrupciós ügyekben elítéltekre. A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal egyébként a tervek szerint nem lett volna önálló intézmény, a Közbeszerzési Tanács bázisán jött volna létre, annak épületébe költözne be, a dolgozókat pedig folyamatosan vették volna fel, 20-25 fővel számoltak.

Az államfő egyebek között azért küldte vissza a parlamentnek a törvényt, mert nem értett egyet a hivatal elnökének kinevezési szabályaival, az elnököt ugyanis a köztársasági elnökkel együtt jelölte volna a miniszterelnök. Januárban – az MTI információ szerint – az MSZP illetékes munkacsoportja és a szaktárca még abban egyezett meg, hogy a hivatal létrejön, de változtatnak az elnök kinevezésének szabályain, eszerint nem kellett volna a miniszterelnöknek egyeztetnie a köztársasági elnökkel, hanem az ő javaslatára az államfő végül csak kinevezte volna a jelöltet. Az MTI úgy tudja, a választások közelsége miatt úgy döntöttek, hogy a szerintük fajsúlyos és fontos intézményről, annak vezetőjéről a következő kormány és a következő Országgyűlés hozzon inkább döntést.

(MTI)