Napi 130-160 embert is elláttak a Haitin tartózkodó magyarok

Péntek délután érkezett haza második haiti útjáról a Református Szeretetszolgálat segélycsoportja. Az orvosok nyugodtabb körülményeket tapasztaltak, az élelmiszerosztásnak köszönhetően javult a közbiztonság – mondta Osgyán Dániel, a csoport vezetője. • Elképzelni is szörnyű, mi vár a földrengés sújtotta Haitire

A hatfős – három orvosból, egy mentőállomás-vezetőből és a szeretetszolgálat két tagjából álló – csoport múlt hét csütörtökön indult Haiti fővárosába, Port-au-Prince-be, ahol a január 12-én bekövetkezett földrengés következtében 212 ezren haltak meg. A gyógyszereket és bébiételt is szállító református mentőcsapatnak ez volt a második útja.

Osgyán Dániel szerint nagy változás az első úthoz képest, hogy jelentősen nyugodtabb volt a város, mert megkezdték szétosztani az élelmiszereket, az ivóvízhez pedig városszerte hozzá lehet jutni, tehát nem szomjaznak az emberek. Elmondása szerint jobban lehetett mozogni, dolgozni, viszont azok a hírek nem teljesen igazak, melyek arról szólnak, hogy most már mindenhova eljut az élelmiszer. Nagyon sok helyen nincs, és mivel nem dokumentálják az élelmiszerosztásokat, aki erőszakosabb, annak több jut, aki gyengébb, annak semmi. Ez feszültséget okoz – mondta a csoportvezető.

Változott az is, hogy mikor közvetlenül a földrengés után mentek ki, akkor még orvoscsoportok nem nagyon voltak jelen, csak kutatók és mentők. Mostanra teljesen le van fedve a főváros és a környéke külföldről érkezett orvosokkal. Az orvosi ellátás elég jól megoldódott, ugyanakkor a betegek helyzete is változott: a nagyon súlyos betegeket vagy ellátták vagy meghaltak azóta. Most már a betegek harmadik hullámát kellett kezelni: a rossz higiéniai körülmények miatt a fertőzésektől és láztól szenvedő embereket látták el.

Mint mondta, a második útjukon könnyebb esetekkel találkoztak, ezért dokumentálni tudták. hány embert kezeltek. Naponta átlagosan 130-160 között volt az ellátottak száma. Hozzátette: össze sem tudja hasonlítani az első körrel, mert akkor volt olyan ember is, akinek két órát küzdöttek az életéért.

Az út körülményeiről Osgyán Dániel azt mondta: az előzetes információik alapján úgy tudták, hogy az egészségügyi szektornak már van koordinációja, legelőször azt keresték, de gyakorlatilag még mindig nem működött, ezért maguknak kerestek helyet. Elmentek arra a helyre, amit még az előző út során alakítottak ki, de mivel az már nem működött, újat kellett keresniük. Végül egy újra megnyitott kis klinikán fogadták a betegeket.

A családjuktól elszakadt, vagy árván maradt gyerekeken a nemzetközi segélyszervezetek próbálnak segíteni. A meglévő ottani árvaházak nem tudnak új gyerekeket fogadni, mert örülnek, ha a sajátjaikat gondozni tudják. A segélyszervezetek ezért sátras táborokat üzemeltetnek árvaházként. Mint mondta: itt is próbáltak segíteni, mert nagyon sok bébitápszert vittek ki.

A csapatvezető szerint a holttesteket már nem égetik konténerekben az utcán. Megindult az ipari romeltakarítás, az ennek során talált – még azonosítható – testeket most már elszállítják. Osgyán Dániel azt mondta: az emberek kezdenek úgy tekinteni a történtekre, hogy az élet megy tovább. Most már katonák nélkül lehet mozogni a városban, az emberek kedvesek és hálásak a segítségért.

A Református Szeretetszolgálat jövőbeli terveiről azt mondta: egyszerre nagy sikerélmény és teher is, hogy két utat meg tudtak tenni, nyitottak arra, hogy tovább dolgozzanak, ez a beérkező adományoktól függ.

(MTI)