A jogszabály szerint a névjegyzékeket február 10-17. között az önkormányzati hivatalokban kell kifüggeszteni. A névjegyzék olyan közhitelű nyilvántartás, amely azoknak a magyar állampolgároknak az adatait tartalmazza, akik Magyarországon választójoggal rendelkeznek az áprilisi országgyűlési választáson. A névjegyzék segítségével ellenőrizhetik a választási szervek az urnához járulók választójogosultságát, és az esetleg többször szavazni próbálókat is ennek alapján tudják kiszűrni.
A névjegyzéket a helyi választási iroda vezetője állítja össze a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartása, valamint a szavazati joggal nem rendelkezők nyilvántartása alapján. Fontos, hogy a közszemlére tett névjegyzék nem tartalmazza a választópolgárok személyi azonosítóját. A névjegyzékben azonban szerepelnek azok is, akik csak az első fordulót követően, de a második fordulót megelőzően válnak nagykorúvá, ám ezt a tényt feltüntetik a névjegyzéken. Az országgyűlési választáson szavazásra jogosult mintegy 8 millió állampolgárnak február 8-12. között kell megkapnia az értesítést a névjegyzékbe való felvételről és az ajánlószelvényt. Az értesítő tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, névjegyzékbeli sorszámát, a szavazás helyét és idejét, továbbá a szavazással kapcsolatos egyéb tudnivalókat.
Azok a választók, akik nem kapnak a héten értesítőt, a közszemlére tett névjegyzékben ellenőrizhetik, hogy szerepelnek-e a választók nyilvántartásában, és kifogást terjeszthetnek elő jogosulatlan kihagyás vagy felvétel miatt. A kifogást a jegyzőhöz kell benyújtani, aki a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. Ha a jegyző a kifogásnak helyt ad, a névjegyzéket módosítja, ha nem ad helyt a kifogásnak, akkor azt legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A bíróság a kifogásról a beérkezését követő három napon belül dönt, és ha a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.
A névjegyzéket a jegyző az informatikai rendszerben – a választás első fordulóját megelőző második nap 16 óráig, majd ezt követően a második fordulót megelőző második nap 16 óráig – továbbvezeti, azaz felveszi azokat, akik lakóhelyet létesítenek, házasságkötés révén nagykorúvá – ezáltal választójogosulttá – válnak, illetve visszanyerik választójogukat. Törli azokat, akik elhaláloztak, elköltöztek, illetve azt, aki elveszítette választójogát. Rögzíti továbbá az igazolás kiadását és a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételt.
A névjegyzékbe történő felvételről a választópolgárt értesítő megküldésével vagy átadásával kell tájékoztatni. A névjegyzékből a választójog elvesztése miatti törlésről, továbbá az igazolással vagy a külképviseleti névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elutasításáról a választópolgárt – a jogorvoslati jog biztosítása érdekében – értesíteni kell. Akik a szavazás napján nem tartózkodnak a lakóhelyükön, de élni kívánnak a szavazás jogával, az első forduló előtti péntekig – április 9-én 16 óráig – kérhetik a lakóhely szerint illetékes jegyzőtől az igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján. Ajánlott levélben pedig úgy kell kérni az igazolást, hogy az legkésőbb április 6-áig megérkezzen az illetékes választási irodához. Akik külképviseleteken kívánnak szavazni, személyesen vagy meghatalmazott útján március 19-ig kérhetik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe.
(mti)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.