A Fidelitas rendezvényén a politikus úgy fogalmazott: az nem minősül előrelépésnek, hogy „hosszú, sárga vonalakat húznak az utakon”, ugyanis – mutatott rá – a kerékpárutakat „műszaki logika szerint kell fejleszteni”. Hozzátette: azt is el kell dönteni, hogy a közösségi közlekedési eszközökön lehet-e bicikliket szállítani. A kerékpártárolókat is ki kell alakítani, „ami szintén nem egy olcsó mulatság”.
Tarlós István hangoztatta: „Arányosságra kell törekedni az autósok és a kerékpárosok között”. Fontosnak nevezte, hogy ne ossza meg a társadalmat ez a probléma, ezért véleménye szerint „nem célszerű megakadályozni a kerékpáros-kultúra terjedését”. Hangsúlyozta: integrált rendszerként kell kezelni a fővárosi közlekedést, amelynek egyenrangú tagjává kell tenni a kerékpárosokat.
A frakcióvezető sajnálatosnak tartotta ugyanakkor, hogy a fővárosi városvezetés nem tárgyal az agglomeráció településeivel, holott egységes regionális közlekedési és ehhez kapcsolódó tarifarendszer kialakítása lenne szükséges.
Rogán Antal, Budapest V. kerületének fideszes polgármestere közölte: az emberek kerékpárra szoktatásához jó eszköz az úgynevezett public-rent a bike bérleti rendszer, amelynek lényege, hogy az autósok letéve autóikat bérkerékpárral hajthatnak úti céljukhoz. A bérleti díj lépcsőzetesen, időarányosan emelkedne a tervek szerint, de a rendszeres használók kedvezményes árú bérletet is válthatnának. A megvalósítást nehezíti, hogy a fővárosi „nehézkes bürokrácia” lelassíthatja az ehhez szükséges európai uniós források lehívását – jelezte.
A politikus kiemelte, hogy az V. kerületi főutcaprogramban a kiskörúton igyekeznek tartani az autósokat, és próbálják őket rávenni, hogy a kis utcákba lehetőség szerint ne hajtsanak be. Így csökkenhet az autóforgalom, 2010 második felében pedig átalakítják a Ferenciek terét, szintén ehhez a célhoz igazodva, s így könnyebben hajthatnak majd a kerékpárosok is.
Rogán Antal elmondta: a statisztikák alapján az autósok uralják a közterületek döntő többségét, pedig a belvárosban a gyalogospreferenciának, emellett a tömegközlekedésnek és a kerékpároknak kellene érvényesülniük. A városból kifelé haladva aztán fokozatosan juthatnának nagyobb szerephez az autók.
Schneller Domonkos, a budapesti Fidelitas elnöke arról beszélt előadásában, hogy a tudományos kutatások bebizonyították: ahol 10 százalék fölé emelkedik a kerékpárok aránya, ott kedvezően változik a helyi klíma.
Kitért arra is, hogy a budapesti közlekedési beruházások szinte kizárólag milliárdos költségűek, a néhány milliós beruházások, amelyek a kerekpárosok közlekedését segítenék, háttérbe szorultak. Összehasonlításképpen elmondta: Bécsben 1050 kilométer, Koppenhágában 500, Budapesten viszont mindössze 187 kilométer kerékpárút található.
Véleménye szerint a kerékpározás szempontjából „az elmúlt húsz év az elszalasztott lehetőségek húsz éve volt”. A 4-es metró beruházásából 900 kilométer kerékpárutat építhettek volna meg, amivel Budapest ebből a szempontból utolérhette volna Európa élvonalát.
László János, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke előadásában megemlítette, hogy a kerékpárosok közül kisebb a betegállományban lévők aránya az átlagnál, ezenkívül a bicikli a levegőt sem szennyezi és torlódást sem okoz. Egy felmérésre utalva kijelentette: a megkérdezettek 40 százaléka nyitott a kerékpározásra, de mégsem áll át rá, mert egyebek között hiányolja az ehhez szükséges infrastruktúrát.
A szövetség távlati céljai között említette, hogy emelkedjen 15 százalékra a kerékpárosok aránya, amihez egyebek mellett szemléletváltoztatásra van szükség, ehhez pedig a kerékpározást népszerűsíteni kell. A „kerékpárosbarát úthálózat” kialakításához alkalmazni lehet az autók forgalmának csillapítását, ezek sebességének csökkentését vagy az útpálya újrafelosztását, és új kerékpárutakat is kell építeni.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
