A választási eljárásról szóló törvény szerint az OVB öt tagját az Országgyűlés választja meg, személyükre – a pártok javaslataira is figyelemmel – az önkormányzati miniszter tesz indítványt. Az új OVB tagjait az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 51. napon – azaz február 19-éig – kell megválasztani. Az Országgyűlés a tervek szerint eddig az időpontig egyszer ül össze, február 15-én és 16-án, így várhatóan akkor választják meg az új OVB tagjait.
Az OVB független, kizárólag a törvénynek alárendelt szerv, amelynek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A választási bizottság működésének időtartama alatt hatóságnak, a tagja pedig hivatalos személynek minősül.
Általános feladata, hogy állásfoglalást adjon ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezéséért, az egységes joggyakorlat kialakításáért és megállapítsa a választás országosan összesített eredményét. Dönt továbbá a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről. Ha törvénysértés jut a tudomására, akkor kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.
Az OVB-nek az országgyűlési választáson további feladatai is vannak: dönt az országos listák és az azokon szereplő jelöltek, valamint a több megyében, illetve a fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölőszervezetek nyilvántartásba vételéről, kisorsolja az országos listák sorszámát. A szavazást követően megállapítja, mely jelölőszervezetek érték el a törvényben meghatározott ötszázalékos szavazathatárt; ezen listák jelöltjei juthatnak mandátumhoz.
Megállapítja az OVB azt is, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, majd kiadja a mandátumot szerző képviselőknek a megbízólevelet. Az OVB a választást követően beszámol az Országgyűlésnek a képviselő-választásról. A jelenlegi, még 2006-ban, az országgyűlési választás előtt megválasztott OVB-nek öt, az Országgyűlés által választott tagja van – Fazekas Marianna, Halmai Gábor, Ivancsics Imre, Molnár Miklós és a testület elnöke, Szigeti Péter -, megbízatásuk a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart.
A jogszabály szerint az országgyűlés egyszerű többséggel dönt az OVB új tagjairól, akik ezt követően esküt tesznek. A testület megválasztott tagjai alakuló ülést tartanak, ahol maguk közül elnököt választanak. Az OVB az új testület megalakulása után egy rövid ideig csak az öt választott tagból áll. A választáson országos listát állító pártok azonban jogosultak lesznek arra, hogy tagokat küldjenek e testületbe. Az OVB tagjainak száma így tehát attól függ, hány, választáson induló szervezet tud országos listát állítani. A választás eredményének megállapítása után azonban a testületben csak a választott tagok maradhatnak, illetve azon pártok delegáltjai, amelyek parlamenti frakciót tudtak alakítani.
A párt által megbízott választási bizottsági tag jogai és kötelezettségei megegyeznek a választott tagokéval. Így a megbízott tag nem csak figyelemmel kíséri a választási bizottság munkáját, hanem tevékenyen részt is vehet abban, és a testület rendelkezésére álló valamennyi információt megismerheti. A tevékenysége során tudomására jutott személyes adatokat azonban sem az őt megbízó pártnak, sem másnak nem adhatja ki. A választás állami költségvetéséből nem jár tiszteletdíj a megbízott tagoknak, a párt azonban díjazásban részesítheti az általa megbízott tagot.
(MTI)
Butler
A politikai erőszak elítélésére készül határozat az Egyesült Államokban
