A Gallup március harmadik hetében végzett felmérése szerint a kérdezettek 66 százaléka vesz majd részt biztosan a választáson, de csak 56 százalékuk gondolja, hogy akkor is leadná a voksát, ha valamilyen halaszthatatlan dolga akadna aznap: a korábbi tapasztalatok alapján a valós részvételi arány a két érték között várható (jelen elemzésben a „biztos szavazókat” a bővebb definícióval határozzák meg).
A teljes népességben a Fidesz szavazóinak aránya 45 százalék, az MSZP és a Jobbik iránti preferenciáját egyaránt 10-10 százalék nyilvánította ki. Az LMP-re a kérdezettek 3 százaléka, az MDF-re 1 százalék voksolna. A megkérdezettek 12 százaléka azzal hárította el a kérdést, hogy nem szavaz majd, a maradék 19 százalék pedig nem közölte pártpreferenciáját: vagy megtagadta a választ, vagy nem tudommal válaszolt.
Sok a rejtőzködő jobbikos és MSZP-s
A Gallup vizsgálata szokatlanul magas „gravitációs hatást” érzékelt a várható győztes irányába. A legtöbb közvélemény-kutatás, amikor a biztos szavazó pártválasztókról közöl eredményeket, a véleményét nem megosztó válaszadók csoportjáról általában azt feltételezi, hogy belső megoszlása nagymértékben hasonlít a véleményét közlő csoportéra. Azonban ma nemcsak a józan ész, de a vizsgálati adatok elemzése is azt mutatja, hogy nagyon kevés várható Fidesz-szavazó rejti el a véleményét a kérdezőbiztosok elől, ám annál többen tesznek így a kisebb pártok szimpatizánsai közül. A Gallup más kérdések alapján kirajzolódó motivációk alapján a rejtőzködőket döntő többségben a Jobbikhoz és az MSZP-hez sorolta.
A Jobbik-szavazók a teljes népesség 26, az MSZP szavazók pedig az összes megkérdezett 39 százaléka szerint nem szívesen árulják el a szimpátiájukat másoknak. Ezt maguk a szimpatizánsok is megerősítik: a Jobbik szavazóinak 24 százaléka, az MSZP szavazóinak pedig 42 százaléka vélte, hogy a saját táborába tartozók nem feltétlenül szeretik kinyilvánítani a preferenciájukat mások számára.
Nagy fölényben a Fidesz
A Gallup számos olyan kérdést tett fel a kérdezetteknek, amelyek a rejtőzködő szavazók politikai preferenciáinak a megállapítását célozta. Ezek többváltozós elemzései nyomán állapítottak meg a kérdéseket és a döntési szabályokat, amelyek a preferenciájukat el nem áruló, ám a választáson állításuk szerint biztosan részt vevő választók párthoz sorolását meghatározta. Eszerint a kampányfinis előtt a Fidesz a listás szavazatok 60 százalékát szerezheti meg, az MSZP 17 százalékot, a Jobbik pedig 16 százalékot kaphat április 11-én. Az LMP eszerint a számítás szerint a bejutást jelentő 5 százalék környékén helyezkedik el, míg az MDF-nek, még ha végül tud is budapesti listát állítani, 2 százalékos eredményével meglehetősen kevés esélye mutatkozik a parlamenti küszöb megugrására.
Az LMP-re továbbra is jellemző a rendkívül alacsony ismertség, listavezetőjüket a szavazótáboron belül is a kérdezettek körülbelül fele tudta megnevezni (az összes megkérdezettnek mindössze 13 százaléka tudta megnevezni a párt listavezetőjét), és az LMP-vel kapcsolatos különböző kérdésekkel kapcsolatban, amelyekkel a potenciális rejtőzködő szavazókat próbálták feltérképezni, az emberek több mint fele egyáltalán nem tudott véleményt nyilvánítani.
(Forrás: Gallup.hu)
origo.hu
Pride-hatás? – Jó hangulatba került a belvárosi szeméremsértő, de lekapcsolták
