A külhoni magyarok helyzetére az autonómia a megoldás

Az autonómia megteremtésével lehet elérni a Kárpát-medence hosszú távú stabilitását, és ez a külhoni magyarság megoldatlan problémáira is választ adhat – mondta a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) pénteki ülését követő sajtótájékoztatón, Mártélyon.

Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy az autonómián kívül nem létezik más politikai célkitűzés, amely annyira egyértelműen és világosan szolgálná a határon túli magyarság érdekét. Mint rámutatott, „nyilvánvalóan sokféle eleme van az autonómiának, van kulturális eleme, van területi eleme, vannak különféle fokozatai, mert (...) a regionalizmus is egyféle formája az autonómiának, mint ahogy az oktatási autonómia is egyféle formája a kulturális autonómiának, és ezek egyes viszonylatokban differenciált kezelést igényelnek”. De – mint mondta – úgy gondolja, abban nincs vita, hogy a külhoni magyarság stratégiai célkitűzése a helyzetének rendezésére az autonómia, „és a magunk részéről ezt fontosnak, támogatandónak gondoljuk”.

Tőkés László, a KMAT elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ma a politikai rendszerváltáson túl a nemzetpolitikában is rendszerváltozásra, „nemzeti fordulatra” van szükség, és most, hogy nyolc év után a Fidesz-KDNP szövetség „példátlan arányban nyerte meg az anyaországi választásokat”, itt az ideje ennek is.

A KMAT üléséről készült nyilatkozatban a tanácskozás résztvevői úgy fogalmaznak: „Átérezzük felelősségünket, és cselekvő részt szeretnénk vállalni a Fidesz és szövetségesei által meghirdetett, a nemzeti együttműködésre épülő program kidolgozásában és megvalósításában.”

A magyarság megmaradása szempontjából szükségesnek tartják a többszintű autonómia melletti kiállást a nemzetközi fórumokon. Hangsúlyozzák, hogy a magyar nemzet felemelkedését nem más nemzetek hátrányára kívánják elérni. Meggyőződésük, hogy a sikeres nemzetpolitika és a többségi nemzetek szempontjaira is figyelő szomszédságpolitika összhangba hozható Közép-Európa új térségfejlesztési stratégiájának keretében. A közös feladatok között említik a „térség többi államának gyakorlatához hasonlóan” a magyar állampolgárság megadását a külhoni magyaroknak, anélkül, hogy szülőföldjüket elhagyni kényszerüljenek. A feladatok közé sorolják a különböző közösségi autonómiaformák megvalósítását és összehangolt működtetését a Kárpát-medencében.

(MTI)