A nemzeti összetartozás napjáról is döntenek a honatyák

A nemzeti összetartozás napjává nyilváníthatja a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét hétfőn az Országgyűlés, ha a képviselők elfogadják a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslatot.

A parlament jövő heti kétnapos ülésének első napján házszabálytól eltéréssel szavazhatnak a fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt által benyújtott előterjesztésről. A javaslat szerint az Országgyűlés kinyilvánítaná, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A javaslat indoklásában az olvasható, hogy az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója.

Az öt paragrafusból álló és várhatóan június 4-én hatályba lépő törvényjavaslathoz az előterjesztők egy, az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító indítványt támogatnak, amely azzal egészíti ki a szöveget, miszerint „az Országgyűlés elismeréssel emlékezik meg mindazokról, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal”. A határozathozatalok után megvitatják a fideszes képviselők által benyújtott, a közoktatásról szóló törvény módosítását. Ez alapján a közoktatási intézmények átszervezéséről, megszüntetéséről, fenntartói jogának átadásáról a fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének július utolsó munkanapjáig hozhat döntést.

Több részletes vita is lesz, köztük a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozattervezeté. Kedden is lesznek határozathozatalok, házszabálytól eltérés esetén szavazhat az Országgyűlés a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításáról, továbbá a közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosításáról.

A fideszes Rogán Antal és Kósa Lajos által benyújtott, kétharmados többséggel módosítható önkormányzati törvény rögzítené, hogy a közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületen a lakosság számára közúti járművel történő várakozás biztosítása a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó közszolgáltatási feladat. Egy támogatott módosító indítvány alapján rendelkezne törvény arról is, hogy parkolási közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy kizárólag ezen közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság százszázalékos tulajdonában álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, illetve önkormányzati társulás láthatja el.

A közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény a 95-ös ólmozatlan benzin átlagárához kötné az egy órára vonatkozó várakozási díjat. Az MTI számítása szerint ez idén maximum 544 forint lenne. A szöveg rögzíti azt is: a várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető. Zárószavazás lesz a 2011-es népszámlálásról szóló törvény módosításáról, amely kiegészíti a jogszabályt az egészségi állapotra és a vallásra vonatkozó önkéntes adatszolgáltatással.

Dönthetnek a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság felállításáról; ilyen testület már az előző ciklusban is működött. Az országgyűlési határozati javaslat szerint a testület feladata a pályázati eljárás feletti országgyűlési ellenőrzés biztosítása.

Még a határozathozatalok előtt lefolytatják az alkotmánymódosítás és a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitáját. Az alaptörvény a jövőben kimondaná: a képviselő-testület a polgármester helyettesítésére alpolgármestert választhat; az alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselő-testületnek, de a polgármestert a képviselő-testület elnökeként csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a testület tagja.

Általános vita lesz a választási eljárásról szóló törvény módosításáról, amely szerint már az őszi önkormányzati választáson rövidebb lehet a kampány és csak a szavazás napján lenne kampánycsend este hét óráig. Megvitatják a kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentése érdekében szükséges törvények módosítását. Hétfőn és kedden is lesznek napirend előtti felszólalások, kedden az új parlament először tart interpellációs időszakot a május 14-én megalakult Országgyűlés életében.

(MTI)