Ebben az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket és a Magyar Államkincstáron keresztül egyenlítse ki azok „megalapozott kártérítési igényét”, akiknek a 2006. augusztus 20-i budapesti tűzijátékkal összefüggésben, valamint a 2006. szeptember 17. és október 25. között történt rendőri fellépések következtében, vagy azzal összefüggésben alkotmányos alapjoga, illetve személyhez fűződő joga sérelmet szenvedett.
Az Országgyűlés nem kíván alaptalan kártérítési igényeknek eleget tenni – írják az előterjesztők azzal, hogy ez az eljárás csak azokat érinti, akiknek az esetében a rendőrég a jogsértést elismerte, illetve akik az őket ért sérelem miatt feljelentést tettek vagy kártérítés iránt pert indítottak, és a követelés jogalapja (tehát az áldozatot ért sérelem) bizonyított. Azokat is érinti az eljárás, akik ugyan nem indítottak kártérítési pert, de a sérelmükre a rendőrség által elkövetett bűncselekmény tényét ügyészségi határozat állapította meg.
Nem indokolt tehát azoknál, akiknek büntetőjogi felelősségét jogerős bírósági ítélet állapította meg, akiknek jogerős bírósági ítélet már kártérítést állapított meg, illetve jogerősen utasított el. Ugyancsak nem indokolt azoknál, akik a további igényérvényesítésről lemondva egyezséget kötöttek, és akiknek a feljelentése folytán nem indult nyomozás, illetve a nyomozás lezárására bűncselekmény hiányában került sor.
Az új Országgyűlés megkövet minden ártatlan áldozatot, és bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért – rögzíti a javaslat, ahogy azt is: elő kívánják segíteni, hogy az évek óta tartó peres eljárások megegyezéssel befejeződjenek, a jogalap tekintetében nem vitásan fennálló kártérítési igények kielégítése megtörténjen.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
