Budaházy hosszasan elemezte az alkotmánynak a hatalom erőszakos megszerzésének és megtartásának tilalmáról szóló passzusát, és nyomatékosította, hogy a társadalom jelentős része változtatni kívánt az MSZP hatalomszerzésén és ezt elemzése szerint az alkotmány sem zárja ki.
Ezt követően részletesen elemezte az elsőfokú ítéletben citált beszédeit, hangsúlyozva: ezekből nem lehet kiolvasni, hogy a hatalom erőszakos megszerzésére törekedett volna. Szerinte az írásaiban foglaltak véleménynyilvánításnak minősíthetők, és azokban védekező eszközökről beszél, nem pedig támadásról, ami az alkotmányos rend vádban foglalt erőszakos megváltoztatásához elengedhetetlen lenne.
Budaházy több mint két óra alatt a 31 oldalas „beszédgyűjtemény” körülbelül harmadát elemezte ki, háromnegyed 2-kor azonban be kellett fejeznie, hogy a bíróság dönthessen arról, mikor folytatja a tárgyalást. A június 16-i tárgyaláson ugyanis az ügyész nem tud részt venni, így a tanács végül úgy döntött, szeptemberben folytatódik a per.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.