„Frontális támadást” javasolt Sólyom

A korrupció visszafogása csak kiterjedt társadalmi összefogással lehetséges – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön a korrupcióról szóló budapesti konferencián. • Sólyom aláírta, június 4-e mostantól a Nemzeti Összetartozás napja

Figyelmet, párbeszédet, beleszólást szeretnénk a most kezdődő kormányzati munkába a korrupció témájának megvitatásával – mondta a konferenciát megnyitó beszédében az államfő, aki az általa életre hívott Bölcsek Tanácsa javaslatai alapján „frontális támadást” javasolt a társadalomban „mélyen gyökerező” korrupció ellen.

„Elhatározás kérdése, hogy valóban elkötelezi-e magát a kormányzat amellett, hogy kímélet nélkül nekimegy-e a korrupciónak” – jelentette ki. A Szárny és teher című, a Bölcsek Tanácsa tagjai által összeállított, az oktatás javításáról és a korrupció visszaszorításával foglalkozó könyvről szóló, az ELTE Állam és Jogtudományi karán tartott tanácskozáson az államfő a kötetet ismertetve arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerzők tízéves programot vázoltak fel annak érdekében, hogy Szlovénia 2009-es szintjére csökkenjen a korrupció Magyarországon.

Sólyom egyetértően szólt a május 14-én megalakult új Országgyűlés szimbolikus értékű törvényeiről, és hangsúlyozta, hogy a korrupció területén „hasonló huszárroham szükséges, példákat kell statuálni”. Szerinte ezen a téren „a pártatlanság lesz a vízválasztó, hogy új korszak van-e”. Úgy vélte, hogy a közgondolkodást kell megváltoztatni, „azt kellene tudatosítani, hogy jobb lenne, ha nem lenne korrupció”. Szerinte szükséges sok apró változás „el fogja érni a kritikus tömeget”, amely csökkenteni fogja a korrupciót Magyarországon.

Navracsics: A rozsdához hasonló a korrupció

A meglévő intézmények és törvények eddiginél jobb alkalmazására van szükség a magyarországi korrupció visszaszorításáért – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes csütörtökön a témában rendezett budapesti konferencián. A most hivatalba lépett kormány elkötelezte magát a korrupció elleni küzdelem mellett – hangsúlyozta Navracsics, hozzátéve, hogy „történelmi felelősségünk van mindenben, ami a magyar nemzetet érinti, beleértve a korrupciót is”. A miniszterelnök-helyettes a korrupciót a rozsdához hasonlította, amely belülről marja szét a közösséget, a közjót és a belé vetett hitet. Mint mondta, a politika szempontjából a korrupció „a közjó privatizálása”, mert a polgár és állam bizalmi viszonyát „marja szét”.

A korrupció mértéke alapján Magyarország a mediterrán térség átlagát mutatja, de ami a megítélését illeti, „rosszul állunk”, az emberek – még ha magukat nem is tekintik korruptnak – azt gondolják, hogy a mindennapi létezéshez szükség van a korrupcióra – emelte ki a fideszes politikus. Szerinte az a kérdés, hogy akar-e a magyar társadalom nem korrupt lenni, készen áll-e erre. Mint mondta, a politikának itt „igenis dolga van”, olyan tájékoztatásra van szükség, amely bemutatja a társadalomnak, hogy a korrupció rossz. Nem új intézmények, jogszabályok, testületek kellenek, hanem a meglévőkkel kell küzdeni a korrupció ellen – mutatott rá, példaként említve az ügyészség megerősítését és a jogszabályok hatékonyabb alkalmazását. Szerinte a túlszabályozás nem megoldás.

A Bajnai-kormány egy korábbi javaslatára utalva kijelentette, hogy „új hivatallal nem szűnik meg a korrupció”. Emlékeztetett arra, hogy az országgyűlési bizottságok mellett albizottságok vizsgálják a korrupciós ügyeket. A bűnüldöző szervek példamutató munkát végeztek az elmúlt egy-két évben – mondta –, bizonyították, hogy képesek kezelni a problémát, még az „érinthetetlenekkel”, a politikusokkal szemben is. „Ehhez minden támogatást meg fogunk adni” – jelentette ki Navracsics.

(MTI)