„A magyarság nem egy járulékos jegy, hanem lényegadó karakter”

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) korábbi résztvevőitől beérkezett eddigi vélemények szerint a magyar szervezetek a Máért statútumát jónak tartják, és érdemi változásokat nem akarnak. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az MTI-nek hétfőn megerősítette, hogy a nyár után összehívják a Máértet.

Semjén Zsolt felidézte, hogy levélben fordultak mindenkihez, aki valaha a Máért résztvevője volt, amelyben arra voltak kíváncsiak, milyen esetleges változtatásokat tartanak szükségesnek a szervezet jövőbeni működésében, illetve milyen témákat szeretnének megvitatni a Máérten. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a beérkezett válaszok feldolgozása folyik. Az eddigi visszajelzésekből az következik, hogy a Máértnek olyan szervezetek fórumának kell lennie, ahol a magyarság nem egy járulékos jegy, hanem a lényegadó karakter – fogalmazott.

Az eddigi válaszokból az tűnik ki, hogy a korábbi résztvevők is úgy látják, a Máértnek etnikai értelemben magyar szervezetek fórumának kell lennie. Ha olyan értekezlet lenne, amelyen nem magyar szervezetek, hanem olyan tömörülések vesznek részt, amelyeknek van magyar tagozata is, az már egész más dolog lenne – fejtette ki.

Kitért arra, hogy különösen nagy az érdeklődés a nyugati magyarság részéről. Ezzel kapcsolatban kiemelte: alapvető nemzetstratégiai érdek, hogy megtartsák a magyarság számára azokat is, akik már nem beszélnek magyarul.

Nem reális elvárni, hogy a negyedik-ötödik nemzedék egy tanácskozáson a megszokott szinten beszéljen magyarul, ezért számukra angol nyelvű szekció biztosítása elképzelhető lehet a különböző konferenciákon. A nem magyarul beszélő, de magyar származásukra büszke embereket nem volna szabad elveszítenie a magyar nemzetnek – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Az MTI kérdésére, hogy Bugár Béla, a Híd-Most elnöke hétfőn azt mondta, megpróbálja elérni, hogy az Országgyűlés érvénytelenítse azon határozatát, miszerint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) a magyar parlament alá tartozik, azt mondta: Bugár Béla tehet javaslatot, ezt ugyanúgy meg fogják fontolni, mint az összes többi javaslatot.

Semjén Zsolt kiemelte: azt gondolja, hogy a KMKF története azért alakult így, mert Szili Katalin házelnökként így tudta megmenteni a magyar–magyar tanácskozást, miután Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő nem volt hajlandó összehívni a Máértet.

A miniszterelnök-helyettes szerint teljesen rendjén való, hogy a KMKF a házelnökhöz és az Országgyűléshez kapcsolódik. Bugár Bélán kívül eddig még senkinek nem jutott eszébe, hogy ne lenne jó dolog, hogy az Országgyűléshez kapcsolódik, s a tanácskozások szempontjából is a legméltóbb helyszín a felsőházi terem – jegyezte meg.

(MTI)