Derűlátás, elsöprő támogatottság: 4 millióan a Fidesz mellett

Július elején is viszonylag széles körű derűlátás és a kormányoldal elsöprő támogatottsága jellemzi a közhangulatot a HVG számára készített legfrissebb Medián-elemzés szerint. A politikusokról a vélemény kevésbé egyöntetű.

MNO
2010. 07. 14. 18:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hetilap weboldalán olvasható cikk szerint a Medgyessy-kormány működésének kezdeti megítéléséhez hasonló derűlátás övezte a második Orbán-kormány első hónapjait. Az állampolgárok 53 százaléka szerint idáig jó vagy nagyon jó teljesítményt nyújtott az új kabinet (Medgyessyék hasonló időszakában ez az érték 58 százalék volt), vagyis jobb a megítélése, mint az 1998-as első Orbán-kormányé (45 százalék), és sokkal jobb, mint a Gyurcsány-kormányé volt 2006 júliusában (27 százalék).

Jó irányba mennek a dolgok

A tavasszal bekövetkezett fordulat jelentős változást idézett elő a korábban nagyon borúlátó közhangulatban is: a választásokat megelőző hónapokban mért 13-15 százalékról májusban egy csapásra 35 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az országban jó irányba mennek a dolgok. Ez az arány júniusban aztán 45 százalékra ugrott, és júliusban is ezen a szinten maradt. Így 2006 tavasza óta először fordult elő, hogy többen vannak az optimisták, mint a pesszimisták.

A választásokat követően először a lakosság jövőbeli várakozásai lettek lényegesen optimistábbak, bár ebben már jóval korábban, a 2009 márciusi mélypont után javuló tendencia kezdődött. Ezzel a korábbinál is élesebben elváltak az elmúlt és a következő időszakra vonatkozó vélemények. Májusban mérte a Medián az általa valaha tapasztalt legnagyobb különbséget a mögöttünk hagyott és az előttünk álló 12 hónap átlagos értékelése között. Az utóbbi két hónapban valamivel szerényebbek lettek a jövőre vonatkozó várakozások, miközben fokozatosan javul az elmúlt 12 hónap értékelése – ez utóbbi főleg a Fidesz-táborban figyelhető meg.

A kormányoldal népszerűsége a következő két hónapban is nagyon magas maradt, de a részvételi hajlandóság már júniusban visszaesett a választások előtti szintre, júliusban pedig tovább csökkent. E visszaesés az egyes pártok szavazótáborában nem egyenletesen oszlik el: a „biztos” szavazók aránya az MSZP-szimpatizánsok körében változatlanul 57 százalékos, a Fidesz közönségében viszont 71-ről 63 százalékosra mérséklődött. Ez magyarázza, hogy bár a Fidesz híveinek száma júniusról júliusra lényegében nem változott (körülbelül négymillió), a biztos szavazók körében a kormánypárt és az MSZP között valamelyest szűkebbre zárt a még így is rendkívül tág olló.

Az elemzők szerint a Fideszhez hasonlóan elbizonytalanodott a korábban nagyon elszánt Jobbik-szimpatizánsok egy része is: májusban még 82 százalékuk, két hónappal később pedig 63 százalékuk állította, hogy egy új választáson az urnához járulna. Ennek ellenére a Jobbik csak két százalékpontot veszített a választani tudó „biztos” szavazók körében májusban elért 14 százalékból. Az LMP támogatottsága viszont ugyanennyivel gyarapodott, és most 6 százalékon áll.

Hiába stabilizálták a helyzetüket az ellenzéki pártok, a Fidesz fölénye a potenciális szavazatokat tekintve továbbra is mintegy kétharmados, ami parlamenti arányokra fordítva ennél is nagyobb mandátumtöbbséget jelentene. Persze a mostani kormánypártot sem kerüli el a mindenkori hatalmon lévők sorsa. Hosszú idő után először most júliusban növekedni kezdett azok aránya, akik semmiképp sem szavaznának rá, miközben az MSZP korábbi hatalmas elutasítottsága csökkenni kezdett – olvasható a cikkben.

Orbán az élen

A kormányváltást követően jelentős változások következtek be a legismertebb vezető politikusok népszerűségében. Orbán Viktor támogatottsága májusban volt a csúcson, bár az akkori 68 százalékos népszerűségi indexe jelentősen elmaradt az előző választási győzelme után tapasztalt 1998 májusi 77, majd júniusi 80 százaléktól. Májusról júliusra a miniszterelnök kedveltsége számottevően csökkent (elsősorban a Jobbik-szavazók és a pártpreferencia nélküliek körében), ennek ellenére a júliusi politikusrangsor élére kerülhetett, a korábban listavezető Sólyom László ugyanis az utóbbi hónapban lényegesen többet veszített népszerűségéből, különösen a legnagyobb választói csoportoknál (a Fidesz-szavazóknál és az úgynevezett „bizonytalanoknál”).

Az augusztus elején hivatalba lépő új államfő, Schmitt Pál most valamivel népszerűbb, mint abban az időszakban (2003 és 2007 között), amikor a Fidesz alelnöke volt, de köztársasági elnökké választásával csak az ismertsége emelkedett, a népszerűsége július elejére éppenséggel csökkent valamelyest. Mostani támogatottsága ráadásul elmarad attól, amit Sólyom László esetében volt tapasztalható a megválasztását követően, 2005 nyarán. Sólyomot az akkori kormánypárti és ellenzéki szavazók közel azonos arányban kedvelték, Schmitt támogatottsága viszont egyáltalán nem egységes: a fideszesek négyötöde, ám az MSZP és a Jobbik szavazóinak kevesebb mint a negyede látja szívesen.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.