Annak ellenére, hogy négy évvel ezelőtt összesen 200 ezren vetették fel magukat a jegyzékbe, akkor öt nappal a határidő lejárta előtt még csak 106 ezren szerepeltek a jegyzékben, vagyis a választók csaknem fele a határidő utolsó napjaiban regisztráltatta magát. Várhatóan az idei kisebbségi választásra is sokan az utolsó napokban fognak jelentkezni.
A kisebbségi jegyzékbe az kérheti a felvételét, aki a 13 kisebbségi közösség egyikéhez tartozónak vallja magát, és szavazni kíván a jelöltekre, vagy maga is jelöltként kíván indulni. Ehhez az szükséges, hogy július 15-ig egy formanyomtatványon kérje az adott kisebbségi választói jegyzékbe való felvételét a helyi jegyzőtől. A kérelmet levélben lehet eljuttatni a jegyzőkhöz (úgy, hogy július 15-ig megérkezzen), vagy a polgármesteri hivatalokban elhelyezett gyűjtőládákba lehet bedobni.
A jegyzékbe való felvételnek nem lehet akadálya az, ha a választópolgár nem a választási iroda által május 31-ig megküldött, hanem az internetről letöltött, fénymásolt vagy egyéb módon sokszorosított kérelemnyomtatványt tölti ki, és juttatja el a helyi választási iroda vezetőjéhez.
A kisebbségi szervezetek azonban nem gyűjthetik az említett kérelemnyomtatványokat, és erre nem is hívhatják fel a választópolgárokat. A kérelem és a kisebbségi választói jegyzék ugyanis személyes és különleges adatokat tartalmaz. A jegyzékbe csak a választási iroda, a választási bizottság és a bíróság tekinthet be feladatai végrehajtásakor. (A jegyzékeket a szavazás eredményének jogerőre emelkedése után meg kell semmisíteni.)
A kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok számáról a helyi választási iroda vezetője (a jegyző) – a kisebbségi választás kitűzéséig – minden hét első munkanapján információt szolgáltat az Országos Választási Iroda (OVI) részére. A jegyzőktől kapott legutóbbi adatok szerint eddig 142.417-en kérték a jegyzőnél felvételüket a kisebbségi választói jegyzékbe.
A felvettek 59 százaléka (83 478 választó) kérelmében a cigány kisebbségi közösséghez tartozónak vallotta magát, 22 százaléka (30 979-en) németnek, 8130 választó szlováknak, 7244 horvátnak, 2505 románnak, 1693 lengyelnek, 1692 szerbnek, 1435 ruszinnak, 1393 görögnek, 1253 bolgárnak, 1242 örménynek, 701 szlovénnek, 672 pedig ukránnak.
A legtöbben, 1506-an Győrben jelentkeztek a jegyzékbe, Pécsen 1340-en, Miskolcon 1280-an, Nagykanizsán 1066-an, míg a főváros XVIII. kerületében 977 jelentkező kérte felvételét.
A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt július 15-én 16 óráig lehet kérni. A határidő lejárta után a jegyzők a gyűjtőládát lezárják, döntenek a kérelmekről, a választókat – amennyiben megfelelnek a törvényi előírásoknak – felveszik a kisebbségi választói jegyzékre és a jegyzéken szereplők végleges számáról legkésőbb pénteken tájékoztatják az OVI-t, amely nyilvánosságra hozza a jegyzékek számadatait.
Négy évvel ezelőtt mintegy 200 ezer választó kérte kisebbségi választói jegyzékbe való felvételét: 106 ezren szerepeltek a cigány, csaknem 46 ezren a német, 15 ezren a szlovák, 11 ezren a horvát, 4 ezren a román, 3-3 ezren a lengyel és a ruszin, több mint 2-2 ezren a görög, az örmény, a szerb és a bolgár, ezren-ezren az ukrán és a szlovén választói jegyzékben.
2006-ban Pécsen olyan sokan (2.550) jelentkeztek a kisebbségi választói jegyzékbe, hogy három szavazókört is ki kellett jelölni. További öt olyan település volt – Békéscsaba (1426), Győr (1970), Miskolc (1403), Nagykanizsa (1204) és Budapest XVIII. kerülete (1455) – ahol két szavazókör volt a kisebbségi választáson. Akkor 2933 településen készült kisebbségi választói jegyzék, és az ország 1435 településén végül összesen 2049 helyi kisebbségi önkormányzati választást tartottak. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 443 ezren vallották magukat a 13 kisebbség egyikéhez tartozónak.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
