A települési kisebbségi önkormányzati választáson csak az szavazhat, aki a 13 kisebbség egyikéhez (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén vagy ukrán) tartozik, a kisebbséghez tartozását nyilatkozattal vállalja, nagykorú vagy október 1-jéig nagykorúvá válik, továbbá a helyi önkormányzati képviselők választásán választójoga van, és szerepel a kisebbségi választói jegyzékben. (A jelölteknek is ezeknek a feltételeknek kell megfelelniük).
A felvételt a kisebbségi választói jegyzékbe július 15-én 16 óráig lehet kérni a választópolgár lakóhelye szerinti település jegyzőjétől a tájékoztató levélhez küldött formanyomtatványon; a felvételnek a jegyzékbe nem lehet akadálya, ha a választópolgár nem a választási iroda által május 31-ig megküldött, hanem az internetről letöltött, fénymásolt vagy egyéb módon sokszorosított kérelemnyomtatványt tölti ki, és juttatja el a helyi választási iroda vezetőjéhez. A kérelmet a polgármesteri hivatal épületében elhelyezett gyűjtőládába lehet bedobni, vagy levélben megküldeni a jegyzőnek (de a levélnek is meg kell érkeznie július 15-ig). A választópolgár csak egy kisebbségi választói jegyzékbe kérheti felvételét, ha több jegyzékbe veteti fel magát, valamennyi érvénytelen lesz.
A jegyzőknek kell dönteniük a kisebbségi választói jegyzékbe vételről; mindenkit felvesznek a jegyzékbe, aki az előírt feltételeket teljesíti. Amennyiben a jegyző megtagadja a választói jegyzékbe vételt, erről az állampolgárt haladéktalanul értesíti, aki a határozat kézhezvételétől számított 3 napon belül kifogást nyújthat be a helyi jegyzőhöz. Ha a jegyző a kifogásnak nem ad helyt, akkor azt a beérkezést követő napon automatikusan megküldi a helyi bíróságnak, a fővárosban a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak.
A szavazást egy napon tartják a helyi önkormányzati képviselők választásával. A kisebbségi önkormányzati választást akkor tűzi ki a helyi választási bizottság, ha a településen adott kisebbség választói jegyzékében szereplő kisebbségi választópolgárok száma a választás kitűzésének napján eléri a 30-at. A választás megtartását nem akadályozza, ha a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzését követően 30 alá csökken.
Jelöltet csak olyan társadalmi szervezet állíthat, amelynek a választás évét megelőzően legalább 3 éve alapszabályban rögzített célja az adott kisebbség képviselete; független jelöltek indulására a törvény nem ad lehetőséget. Jelölt csak a lakóhelye szerinti kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgár lehet, de a választópolgár a lakóhelyétől függetlenül bármelyik településen jelölhető. A lakóhelyétől eltérő településen jelöltként történő nyilvántartásba vételnek nem akadálya, ha a jelölt lakóhelyén nem tartanak települési kisebbségi önkormányzati választást.
Alig néhány nappal a határidő lejárta előtt több mint 142 ezren jelezték a lakóhelyük szerinti jegyzőnél, hogy részt kívánnak venni a települési kisebbségi önkormányzati képviselők októberi választásán. Annak ellenére, hogy négy évvel ezelőtt összesen 200 ezren vetették magukat fel a jegyzékbe, akkor öt nappal a határidő lejárta előtt még csak 106 ezren szerepeltek a jegyzékben, vagyis a választók csaknem fele a határidő utolsó napjaiban regisztráltatta magát. Várhatóan az idei kisebbségi választásra is sokan az utolsó napokban jelentkeznek.
(MTI)
origo.hu
Veszélyes betegséget terjeszthet a klíma
