„Ne a számokból induljunk ki, hanem a célokból”

A kormány meghatározta a magyar EU-elnökség lehetséges politikai célkitűzéseit szerdai ülésén; a gazdasági prioritások egybeesnek az unió céljaival – mondta Győri Enikő EU-ügyekért felelős kijelölt államtitkár csütörtökön a Külügyminisztériumban tartott háttérbeszélgetésen.

A kormány áttekintette a jelenlegi belga elnökség napirendjét, az ahhoz kapcsolódó kormányzati álláspontokat, és ezek alapján kijelölte a lehetséges elnökségi feladatokat – közölte az államtitkár, hozzátéve: az aktuális politikai-gazdasági helyzettől és az előző elnökség idejéről áthúzódó feladatoktól függően ez még változhat; a végleges program várhatóan novemberben készül el. Győri hat témakört sorolt fel, közülük az egyik legfontosabbnak mondta „az EU gazdaságának talpra állítását”. E területen Magyarország és az unió céljai hasonlóak, nagy hangsúlyt fektetnek a munkahelyteremtésre. Ez is azt bizonyítja, hogy „ami szolgálja az unió érdekét, az szolgálja Magyarország érdekeit is” – fogalmazott az államtitkár.

A gazdasági válság hatásainak enyhítése és a növekedés előmozdítása érdekében fontos a stabilitási és növekedési egyezmény megerősítése, a fiskális fegyelem és a szerkezeti reformok érvényesítése – mondta a politikus, aki a növekedést és a versenyképességet ösztönző EU 2020 stratégia végrehajtását is kiemelt feladatnak nevezte. Hozzáfűzte: ennek keretében ősszel a kormány benyújtja az Európai Bizottságnak a stratégia végrehajtásáról szóló nemzeti reformprogramot.

2011 közepére kell a következő költségvetés

2011 közepére kell elkészülnie a következő uniós költségvetés tervezetének, amelynek első érdemi vitájára remélhetőleg a magyar elnökség alatt kerülhet sor – jelentette ki Győri. A 2014-től életbe lépő költségvetéssel kapcsolatban megjegyezte: fontos, hogy „ne a számokból induljunk ki, hanem a célokból”, azaz a feladatok meghatározásának kell lennie az első lépésnek, és azokhoz kell hozzárendelni a forrásokat. További jelentős célkitűzés lehet az egyes ágazati politikák megtárgyalása, úgy mint a közlekedéspolitika, a kohéziós politika, az agrárpolitika, vagy az energiapolitika; ez utóbbihoz kapcsolódik egy, az energiabiztonság megteremtéséről szóló csúcstalálkozó is február 4-én – mondta.

Szintén fontos feladatkör a bővítés, valamint a külkapcsolatok kérdése. Ezek közül elsőként Horvátország uniós csatlakozását emelte ki az államtitkár: a tárgyalások lezárására előreláthatólag a magyar elnökség alatt kerül sor, bár nehéz fejezetek vannak még hátra – emlékeztetett. Az Izlanddal folytatandó csatlakozási tárgyalások lényeges része ugyancsak a magyar elnökség alatt zajlik majd. A keleti partnerségről, vagyis az Ukrajnához, Moldovához és a kaukázusi országokhoz fűződő viszony alakítását meghatározó programról szóló csúcstalálkozó is a magyar elnökség alatt, májusban esedékes.

Központban a Duna-stratégia

Győri a vízpolitikát, a Duna-stratégia kidolgozását is központi feladatnak nevezte; a stratégia elfogadására júniusban kerülhet sor. Ennek fontos eleme a vízminőség javítása, a Duna mint közlekedési útvonal kihasználása, valamint a folyó mentén fekvő országok közötti együttműködés erősítése. E fejlesztési projekt jelentőségét növeli, hogy az unión kívüli államok is részt vehetnek benne – jegyezte meg. Az államtitkár elmondta: a belügyi és igazságügyi együttműködés fejlesztése, a kulturális sokszínűség előtérbe helyezése szintén központi feladat, akárcsak az igazságügyi kérdésekkel, a menedékjoggal és a bevándorlással foglalkozó stockholmi program végrehajtása. Ezen prioritásokon túl a magyar elnökség a romakérdésekkel és a gyermekszegénység elleni küzdelemmel is foglalkozni akar.

Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal közösen látja el az EU elnöki teendőit: a trió mandátuma 2010–2011-re szól. Magyarország 2011. január elsejétől tölti be a posztot. Az elnökség trióban való ellátása rendszerének előnye, hogy gondoskodik a folyamatosságról a hat hónaponként cserélődő soros elnökségek között, így hosszabb, 18 hónapra szóló programot lehet kidolgozni.

(MTI)