A magyar miniszterelnök a német konzervatív újság főszerkesztőjének, Thomas Schmidnek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy kettős állampolgárság mindenütt létezik a Kárpát-medencében. „Ha egy szlovák, aki Magyarországon él, szlovák állampolgárságot akart, semmi nem állt az útjába” – utalt rá a kormányfő, hozzáfűzve, hogy ugyanez vonatkozik a Magyarországon élő románokra, vagy szerbekre és horvátokra is. Csak egy ország, mégpedig Magyarország nem oldotta meg ezt a problémát eddig – jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy „most ezen változtattunk”. Orbán Viktor hozzáfűzte, hogy az így szerzett magyar állampolgárság nem jelenti választói jog biztosítását is.
A szlovák reagálással, illetve azzal kapcsolatosan, hogy a Szlovákiában élő magyarok automatikusan elveszítik szlovák állampolgárságukat, Orbán Viktor emlékeztetett: az új szlovák miniszterelnökkel, Iveta Radicovával megállapodott abban, hogy ismét felveszi a munkát az a közös kormánybizottság, amelynek keretében tisztázni lehet ezeket a kérdéseket, illetve javaslatokat terjeszthetnek elő a megoldásra. „Egy éven belül visszatérünk a kérdésre” – jelentette ki a miniszterelnök. A tekintélyes német lap vezető újságírójának arra a kérdésére válaszolva, hogy a külföldiek számára érvényben lévő magyarországi földvásárlási tilalom miként egyeztethető össze az Európai Unió nyitottságának szellemével, a kormányfő utalt arra: Magyarországnak olyan szerződése van az unióval, amely nem engedélyezi a külföldiek magyarországi földszerzését. A törvény alapjául az a tény szolgál, hogy vannak olyan országok – köztük Magyarország –, amelyekben a föld jóval olcsóbb, mint más államokban. „Amennyiben az árak ezen a piacon egységesek lennének, lehetőség nyílna e szabályozás megváltoztatására” – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor ugyanakkor hangsúlyozta: „Üdvözöljük, ha külföldiek Magyarországon cégeket alapítanak”. Ennek kapcsán utalt arra, hogy az európai vállalatok új technológiákat hoznak az országba, ami – mint rámutatott – „jóval olcsóbb annál, mintha a szóban forgó technológiákat nekünk kellene kifejleszteni”. Kiemelte azt is, hogy a külföldi vállalatok egyben munkahelyeket teremtenek. „Örömmel várjuk a német vállalatokat is” – fűzte hozzá.
Afganisztánról szólva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország kész jelenlegi kontingensének növelésére. Ennek kapcsán utalt arra, hogy az afganisztáni kérdést központi kérdésnek tekinti. A kormányfő szerint a NATO-ról, illetve ténylegesen arról van szó, hogy a nyugati civilizáció biztonsága az atlanti szövetségen áll vagy bukik. Ezért Magyarország is hozzá kíván járulni a biztonságot célzó erőfeszítésekhez – szögezte le a miniszterelnök, hozzáfűzve, hogy csak egyetlen egy határ létezik, ez pedig a költségvetés.
Orbán Viktor az újság kérdésére válaszolva visszaemlékezett az 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésén történtekre. Nagy Imre 1956-ban miniszterelnökként a forradalom oldalára állt és többpárti kormányt hozott létre – emlékeztetett, utalva az akkori kormányfő későbbi letartóztatására, illetve kivégzésére is. Mindezzel összefüggésben úgy értékelte: „Úgy vélem, hogy az újratemetés országunk számára még fontosabb volt, mint a vasfüggöny lebontása”. „Tényleges változás nem történhetett volna Magyarországon az alapvető erkölcsi kérdések tisztázása nélkül” – fűzte hozzá. Ennek kapcsán pedig arra utalt: a civilizáció első törvénye arról szól, hogy a halottakat el kell temetni. A halottakat is megilleti az emberi méltóság – fogalmazott a miniszterelnök.
Saját akkori szerepéréről szólva Orbán Viktor úgy emlékezett: „250 ezer ember előtt a keleti blokkban elsőként követeltem, hogy a szovjet hadsereg vonuljon ki Magyarországról”. „Erre egész életemben büszke leszek, habár talán egyszerűen csak szerencsém volt” – fűzte hozzá a miniszterelnök. A Die Welt ezt követően arról kérdezte a kormányfőt: miként lehetséges, hogy az „egykori kommunista diktátor”, Kádár János a felmérések szerint a szabadságszerető magyarok körében az ország 20. századi legrokonszenvesebb politikusának számít? A miniszterelnök szerint „a halottaknak mindig van egy előnyük az élőkkel szemben”. „Az ember szelídebben tekint rájuk, és hajlamos arra, hogy megszépítse a dolgokat” – fogalmazott Orbán Viktor, úgy vélekedve, hogy a halál jobbá teszi az utókor ítéletét. „Minden politikussal így történik ez, egyszer majd velem is” – fűzte hozzá.
Arra a kérdésre válaszolva, vajon becsüli-e a Berlinben élő, egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas írót, Kertész Imrét, Orbán Viktor elmondta: személyesen ismeri őt, ott volt, amikor az író egy magyar állami kitüntetést vett át. „Amikor Kertész Imre megkapta a Nobel-díjat, levelet váltottunk” – emlékezett vissza a kormányfő, hangsúlyozva: „Válaszát azon értékes kéziratok között őrzöm, amelyek birtokomban vannak”. „Kertészt Magyarországon gyakran támadják. Remélem, hogy ismét megtalálja majd azt az alkotói nyugalmat, amelyre az íráshoz szüksége van” – jelentette ki a miniszterelnök. Az Orbán Viktorral készült interjú második részét a Die Welt hétfői számában közli.
(mti)
origo.hu
Rengeteg ember menekülhet el Debrecen környékéről
