A médiatörvénykezés elsőként elfogadott eleme beemelte a média-közszolgálatot az alkotmányba, ami a közszolgálati intézményeknek jó hír. Ebből már lehet építkezni, nyilván a kormánynak az az elképzelése, hogy megerősíti a közszolgálati televíziózást, rádiózást, tartalomszolgáltatást – mondta Szalai Annamária. A struktúra átalakítására vonatkozó, szintén elfogadott jogszabályt még két elem követi: az alapjogokat deklaratív módon megfogalmazó kerettörvény, illetve a részletszabályokat tartalmazó médiatörvény. Ezzel teljesedik majd ki az új médiaszabályozás – szögezte le a szakpolitikus.
A tartalomra koncentrálhatnak
Szalai Annamária kijelentette: reméli, az új szabályozás még pontosabban rögzíti majd, hogyan lehet teljesen függetleníteni gazdaságilag a közszolgálati médiát a hatalomtól. Hozzátette: ez eddig nem így volt, mert kedvére elvett vagy adott a kormány az egyes közszolgálati intézményeknek, attól függően, hogy mennyire állt a szívéhez közel; a gazdasági póráz pedig politikai pórázt is jelent – tette hozzá. A párhuzamosságokat viszont megszüntetik és csökkentik a vezetői szinteket – erre törekedett a törvényhozó. A szerkesztőségek tartalmi önállósága megmarad a jövőben is, „de azok a dolgok, amelyek eddig inkább elvonták a figyelmet a tartalomtól, azok kikerülnek egy közös rendszerbe. Így segítik a csatornák munkáját, hogy koncentrálhassanak a megrendelésre, a tartalomra, hogy mi van a televízióban” – mondta a szakpolitikus.
Több szerep az MTI-nek
Az MTI szerepe felértékelődik, jelenleg elég szűkös körben végzi a tevékenységét és indokolatlanul zártan. A közpénzen előállított híreket például ingyenesen kell továbbadni, mert ezek árát egyszer már az adófizetők megfizették. Az új médiában is fontosabb szerepe lesz a nemzeti hírügynökségnek, nem csupán a hagyományos területeken. Több szerepet el kell látnia, mint jelenleg – mondta Szalai Annamária.
Marad a Duna Televízió
A televízióknál nem kell párhuzamosságokat fenntartani, hanem tiszta profilokat kell megteremteni – derül ki Szalai Annamária nyilatkozatából. „Nagyon fontos szerepe van a Duna Televíziónak, ezt a jövőben is fenn kell tartani. Nagyon jó lenne, ha a Kárpát-medence televíziója lenne és azt a szemléletet sugározná, amit kértek a határon túli újságírók és nézők” – szögezte le. Az összes köztelevíziónak sokkal dinamikusabbnak, élőbbnek kellene lennie a jövőben. Az egyes csatornák feladata a közszolgálati kódexben lesz majd rögzítve; ezt számon is kéri majd a civilekből álló közszolgálati testület. A civil kontroll az új rendszerben értelmet kap majd – hangzott el a beszélgetésben. „Eddig a civilek olyasmikkel foglalkoztak, amihez kevés közük van, hogy milyen egy mérleg vagy az üzleti terv. És pont abba nem avatkozhattak bele, amiért ők vannak: hogy milyen a tartalom. Most a helyére kerül ez is. A civilek feladata az lesz, hogy a társadalom nagyobb közösségeit reprezentálva megjelenítsék azt, hogy mit szeretne az a közösség, ahol élünk” – szögezte le Szalai Annamária.
Elbocsátásról senki sem beszél
A közmédiumokban esetlegesen várható leépítésekről pedig úgy nyilatkozott: a cél a minőségi javulás, nem pedig a tömeges elbocsátás, „és ezt senki nem is fogalmazta meg”. „Nem gondolom azt, hogy tömegesen el kellene hagyni a közintézményben dolgozóknak a munkahelyüket, hanem egy ésszerűbb munkavégzést, jobb minőséget lenne jó látnunk” – nyilatkozta a Duna Televízióban Szalai Annamária.
origo.hu
A megrázó felvétel után eltűnt a barátnőjét kegyetlenül megkínzó lány
