Kraft János szerint a megoldáshoz, azaz a löszfalak megerősítéséhez nem az akarat, hanem a pénz hiányzik. Ez az oka annak is, hogy elavult a veszélyes löszfalakat nyilvántartó adatbázis, azt az utóbbi évtizedekben állami forrás hiányában nem frissítették, és noha az önkormányzatok számára kötelező települési rendezési tervet készíteni, túlnyomó többségük – hozzávetőleg 80 százalékuk – a nem kötelezően előírt, csak ajánlott földtani kataszteri munkát, vagyis a veszélyes területeket körülhatároló vizsgálatokat már nem végezteti el, mert ez többletkiadást jelent – magyarázta a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Pécsi Bányakapitányságának szakértője.
Közlése szerint e két alapvető feltétel, vagyis egy naprakész adatbázis és egy az adott település sajátosságait figyelembe vevő, az épített környezetre vonatkozóan a földtani veszélyforrásokat is feltüntető rendezési terv hiánya miatt nincs rálátásuk arra, hogy az építtetők tudják-e, s ha igen, figyelembe veszik-e, milyen adottságú területen építkeznek.
Egy ilyen tragédia kapcsán lendületet kap a megelőzés, illetve a védekezés, ám száz esetből mindössze egy kerül a figyelem középpontjába – állítja Kraft János, aki a Dunaszekcsőnél kétszer – 2008-ban, majd ez év elején – leomló löszfal kapcsán elmondta: a nagy nyilvánosságot kapott esetnél azért nem történt haláleset, mert kilenc éven át „ellenállt”, és nem engedélyezte az építkezést.
A geológus úgy véli, a ságvárihoz hasonló tragédiák elkerülése érdekében fontos lenne, hogy az önkormányzatoknak kötelességük legyen a veszélyes területek körülhatárolt megjelölése a település rendezési tervében, s ezt figyelembe véve adják ki az építési engedélyeket.
Nem kötelező, de ha kikérik a Pécsi Bányakapitányság véleményét, amit a működési területükön – ez Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyére terjed ki – jelenleg az önkormányzatok mintegy 20 százaléka tesz meg, akkor még időben be tudnak avatkozni, javaslatot tenni egy erősebb alapozásra vagy a támfal szakszerű megerősítésére – mondta Kraft János.
A ságvári tragédia okairól a szakértő nem kívánt véleményt mondani. A körülmények vizsgálata a rendőrség feladata – közölte. A polgármesterrel történt hétfői szemle után az MTI-nek annyit mondott: közrejátszhatott a gyermekek halálát okozó löszfal leomlásában, hogy szakértelem nélkül láttak neki a támfal alapjának kiásásához.
A szombaton történt balesetben egy 5 éves kisfiú és egy 11 éves kislány meghalt, egy 35 éves férfi pedig megsérült. A rendőrség foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt indított ismeretlen tettes ellen büntetőeljárást. Az eset körülményeit munkavédelmi szakértő bevonásával vizsgálják.
A Somogyi Hírlap az eset kapcsán kedden azt írta: „a ságvári tragédia réme több balatoni települést is fenyeget”.
A cikk szerint Fonyódon újra és újra napirenden van a partfal kérdése, annak megerősítését a korábbi szakértői előkészítő munka során 200 és 500 millió forint közötti összegre taksálták, s a Balatonszárszó nyugati felében lévő magas part – alatta egy utca van – is azok közé tartozik, amely bármikor újra megmozdulhat. Balatonföldváron a teljes partfal 1700 méter, annak egy kis részét a kilencvenes években stabilizálták. Akkori áron egy egyméteres szakasz megerősítése egymillió forintba került.
(MTI)
origo.hu
Ítéletet mondott a vidék – bemutatták a Voks 2025 vármegyei adatait
