Megfontolva a tanácsokat, a parlamenti többség lépcsőzetesen vezeti be a mindennapos testnevelésórákat a közoktatásban. Ezen túlmenően egyes csapatsportok, a sportinfrastruktúra-fejlesztés és a hétköznapi sportolás támogatási feltételeit is lényegesen megváltoztatják.
Jövőre az általános iskola első évfolyamában indul majd a mindennapos iskolai testnevelés rendszere, az az évente belépő új elsősök révén nyolc év alatt terjedne ki az alapfokú képzés egészére. Bár a Fidesz gyorsabb bevezetést szeretett volna, elfogadta, hogy a koncepciónak komoly infrastrukturális és személyi igényei is vannak – nyilatkozta a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában Bánki Erik, a törvényjavaslat egyik benyújtója.
Eredetileg 2012-től taníthatták volna a tanítók – egy külön képesítés megszerzésével – a testnevelést; ennek határideje most 2015-re tolódott ki. A módosításokat leginkább a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének észrevételei alapján teszi meg a kormánytöbbség.
Bánki Erik szerint az ifjúság helyzete súlyos: a fiataloknak mindössze hat százaléka sportol rendszeresen igazolt versenyzőként. A gyerekek egészségügyi állapota is tragikus: ötven százalékuk túlsúlyos, belőlük sokan kórosan túlsúlyosak, akikből már vélhetően nem lesz teljes értékű felnőtt. Munkahatékonyságban elmaradnak a többiektől, az egészségbiztosítási kiadásaik pedig várhatóan jóval magasabbak lesznek az átlagosnál. Ez a helyzet is indokolta, hogy a legsürgősebb törvények között tárgyalják a sporttevékenységek gazdasági és társadalmi kereteit újragondoló törvénycsomagot – mondta a politikus.
Az esélyegyenlőség ma nem adott a gyermekek sportoltatása terén, lévén meglehetősen magasak a sportolás járulékos költségei, például az egyesületi tagdíjak. A törvényalkotó szándéka az, hogy csökkenjenek a sporthoz kapcsolódó költségek – jelentette ki Bánki Erik. Később azt is szeretnék elérni, hogy az egészségpénztári befizetéseikből a családok visszaigényelhessék az egyesületi tagdíjak, avagy a fitneszbérletek árát – azért, hogy mindenki számára lehetővé váljon a rendszeres testmozgás.
A csapatjátékok közül a labdarúgás, a kosárlabda, a vízilabda, a kézilabda és a jégkorong támogatását külön is ösztönözni szeretné a kormánytöbbség a most tárgyalt törvényjavaslatban.
A sportot támogató magánszemélyek és vállalkozók társasági adókedvezményt kapnának, hasonlóan a filmgyártásban és kultúratámogatásban már bevált rendszerhez. A cég saját adójából hetven százalékig támogathat majd sportegyesületeket, vagy sportági szakszövetségeket. Ennek az összegnek száz százalékát fordíthatja utánpótlás-nevelésre, nyolcvan százalékáig sportinfrastruktúra-fejlesztésre, ötven százalékig pedig egyesületek, klubok működésének finanszírozására.
A törvényhozók ettől azt remélik, hogy a következő négy-öt évben kialakul az a sportpiac és sportgazdaság, ami „ma lényegében nem létezik” Magyarországon – érvelt Bánki Erik.
Lehetővé teszik a sportolók számára is az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás szerinti adózást és járulékfizetést. Ettől a színlelt szerződések és a fekete pénzek megszűnését várják a sportban.
Illetékmentessé teszik a sportcélú beruházásra szánt ingatlanok vásárlását, megszüntetik továbbá a szabadidő- és diáksportban szerzett érmek, serlegek utáni személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettséget.
(dunatv.hu)
origo.hu
Beszédes nevek: Ukrajnáért rég elfeledett figurák léptek ki ismét a napfényre
