Balog: Prioritásként kezeljük cigányság helyzetének javítását

A cigányság problémáját egy közös út alapjait jelentő építőanyagként kell kezelni, és ehhez az egyházak missziós munkájára is szükség van – hangoztatta a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár egy a témában rendezett konferencián szombaton Budapesten.

Balog Zoltán azt mondta: a magyarországi cigányság problémáira nincs megoldás, csak megoldások vannak, és ezen a hosszú zarándokúton a többségnek és a kisebbségnek együtt kell haladnia. Az államtitkár szavai szerint a projektek és a stratégiák fölött olyanoknak kell állniuk, akik személyes, vagy a közösségük küldetésének tekintik azok eredményességét. Hangsúlyozta, a kormány prioritásként kezeli a cigányság helyzetének javítását, és európai szinten is példát mutatva kíván rávilágítani arra, hogy ez minden ember közös ügye.

Az egyházak szerepe a romák integrációjában Magyarországon címmel rendezett konferencián a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára elmondta, szeretnék, ha minél több egyházi fenntartású oktatási intézményben jelennék meg a cigánygyermekek, de a pécsi Gandhi gimnázium erényeiből okulva cigány nemzetiségi középiskolákat, az egyházakkal közösen pedig felsőoktatási szakkollégiumokat is létre kívánnak hozni.

Az oktatásban tapasztalt szegregációra utalva úgy fogalmazott: nem szabad elfogadni, ha valakit szociális helyzete, bőrszíne, származása miatt különítenek el – és ez nem cigányok esetében is előfordul – de ki kell mondani, hogy az együttlét, az együttélés már kisgyermekkorban kezdődjön el, mert középtávon mindenkinek ez az érdeke. Hozzátette: az iskolának is ilyen terepnek kell lennie, meg kell adni a helyi közösségeknek ehhez a segítséget, de azokat sem szabad magukra hagyni, akik minderre nincsenek felkészülve.

Balog Zoltán az együttműködés fontosságát hangsúlyozva kijelentette: ha a cigányság integrációjának munkáját nem a keresztény értékek alapján vállalják, akkor mások fogják csinálni, de ez az út nem a felebaráti szeretet alapjain halad majd. Az államtitkár szerint azon múlik a jövő, hogy a cigányság identitását úgy erősítteti-e a következő generációval, hogy egyszerre lesznek büszkék cigányságukra és magyarságukra. A jelenlegi, és a készülő alkotmányra utalva kijelentette: az alapdokumentumban benne kell lennie, hogy a magyar nemzet részei mind a 13 kisebbség, államalkotó tényezők, és ez alapján kell minden kérdést megközelíteni.

A Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság által rendezett tanácskozáson Székely János, esztergom-budapesti segédpüspök arról beszélt, hogy a cigányok az egyház szívében vannak, amit 1965-ben a pápa is kimondott. A történelem során azonban a szűkkeblűség és a távolságtartás az egyházon belül többször is megjelent – tette hozzá. A jelenlegi helyzetre utalva a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs referense úgy fogalmazott: a cigányság szerepét a munkanélküliség határozza meg. A rendszerváltozásig mindenkinek volt munkája, de 1993-ban a munkaképes cigányságnak már csak a 28 százaléka dolgozott, és ezt a legsúlyosabb problémát azóta sem tudtuk helyre hozni – tette hozzá.

Székely János az oktatásról szólva elmondta, a cigány fiatalok 80 százaléka jut el a 8 általános iskola végéig, 21 százalékuk kezdi meg a középiskolát, de csak 10 százalékuk szerzi meg az érettségit. Mint mondta, ebből óriási szegénység fakad; 2004-es adatok szerint országosan az egy főre eső átlagjövedelem 60 ezer forint volt, ám ez a cigányságnál mindössze 20 ezer forintot tett ki. A püspök egy 2005-ös pápai dokumentumot idézve arról is beszélt, hogy a katolikus egyházfő kinyilvánította: „aki bagatellizálja a cigányság bűnözését, az nem segít a cigányságon sem, mert a többségi társadalom ellenérzését fokozza”.

Székely János szerint nyitottá kell tenni a keresztény közösségeket a cigányság befogadására, így a templomokban megjelenhetne a cigány zászló, Szent Ceferino a romák védőszentjének szobra, de a papság és a lelkészek képzése során is többet kellene foglakozni a romológiával, ugyanis az integrációs folyamatban sokat tehet az egyház. A tervek között említette, hogy cigány lelkipásztori segítőket szeretnének a munkába bevonni, tanfolyamokat indítanának, hogy legyenek a közösségeknek saját roma lelkipásztorai.

Fontosnak tartaná továbbá, hogy minden iskolás tananyagába bekerüljön a cigányságság ismerete, mert az előítéletek a tudatlanságból fakadnak. A többségnek is meg kell ismernie a cigány himnuszt, a cigány költők vereseit, dalait – tette hozzá. A konferencia további előadói az egyház és a vallás szerepén keresztül keresték a megoldási javaslatokat a romák társadalmi integrációjára.

(MTI)