Az 1990-es parlamenti választás az FKGP sikerét hozta Somogy megyében, mivel a hat egyéni választókerület közül hármat tudtak megnyerni. Az MDF és az SZDSZ egy-egy körzetben nyert, míg Kaposváron egy független képviselő hódította el a mandátumot. Az őszi helyhatósági választás első fordulójában 42,61, míg a másodikban 26,36 százalék voksolt, ami magasabb volt, mint az országos aktivitás. A választás viszonylag kiegyenlített eredményeket hozott Somogyban, de az FKGP lényegesen visszaesett a tavaszhoz képest, míg az MSZP a nagyobb településeken több mint 20 százalékot szerzett. Az MDF is jól szerepelt a megyében, és a Fidesz is lényegesen előretört az országgyűlési választáshoz képest.
Kiemelkedett a Somogyért
Az 1994-es országgyűlési voksoláson az MSZP mindegyik egyéni körzetben diadalmaskodott, egyetlen riválisa sem tudta megközelíteni a későbbi kormánypártot. Az önkormányzati választáson 56,9 százalék voksolt, ami közel 13 százalékkal volt magasabb, mint az országos aktivitás. A megyei közgyűlési választás az MSZP győzelmével zárult, mivel a 40 mandátumból 14-et szereztek meg. A Somogyért Egyesület 10, az FKGP 7, a Fidesz 3, a KDNP, az MDF és az SZDSZ 2-2-2 mandátumot nyert. A választást követően a Somogyért és az MSZP kötött megállapodást és alkotott többséget a testületben. Tavaszhoz képest az MSZP némileg visszaesett, míg az FKGP jelentősen javított pozícióján.
A baloldal vitte a megyét
Az 1998-as parlamenti választás a jobboldali pártok sikerét hozta a megyében, mivel az MSZP csupán két egyéni körzetben tudott az első helyen végezni. Az október 18-i választáson 48,07 százalék szavazott, ami több mint két százalékkal volt magasabb, mint az országos részvétel. A megyei közgyűlési választás ismételten a baloldali pártok sikerével zárult, mivel az MSZP és a Somogyért együttesen 25 hellyel rendelkezett, míg a Fidesz és az FKGP csupán 15-tel. A Fidesz egyetlen településkategóriában sem érte el a 30 százalékos támogatottságot. A megyei közgyűlés élére a választást követően Gyenesei István, a Somogyért vezetője került az MSZP támogatásával.
Gyenesei a helyén maradt
A 2002-es országgyűlési választás a Fidesz sikerével zárult Somogyban, mivel öt egyéni körzetben tudták elhódítani a mandátumot. Az őszi helyhatósági választáson 56,05 százalék járult az urnákhoz, ami közel öt százalékkal volt magasabb, mint az országos arány. A megyei közgyűlési választás ismételten az MSZP–Somogyért kettős győzelmét hozta, és Gyenesi maradt továbbra is a testület élén. A Fidesz és szövetségesei a megyében épphogy egyharmados támogatottságnak örvendtek. A tavaszhoz képest jelentősen visszaesett a jobboldal támogatottsága, és harmadszor sem voltak képesek a megyei közgyűlésben többséget szerezni.
Jobboldali áttörés
A négy évvel ezelőtti országgyűlési választás döntetlen eredményt hozott a két nagy párt között, így sokan arra számítottak, hogy ősszel is rendkívül kiegyenlített erőviszonyok lesznek. Az október 1-jei választáson 56,42 százalék vett részt, ami közel három százalékkal volt magasabb, mint az országos részvétel. A közgyűlési választás totális politikai fordulatot hozott, mivel a Fidesz egyedül megszerezte a mandátumok felét, így a megye történetében először jobboldali többség jött létre. A Fidesz mind a 10 ezer alatti, mind az afölötti lakosságú településeken közel 50 százalékos választói támogatottságnak örvendett. A szocialisták súlyos vereséget szenvedtek, és a 10 ezer főnél kisebb településeken még a Somogyért is megelőzte őket.
Szita verhetetlen
Kaposváron az 1990-es önkormányzati választás az MDF győzelmével zárult, mivel a 33 fős képviselő-testületben 11 helyet szereztek, de jó eredményt el a Fidesz és az MSZP is. A város élére Szabados Péter került, ő az MDF politikusa volt. 1994-ben Szita Károly, aki a Fidesz–KDNP–FKGP közös jelöltje volt, nyerte meg a polgármester-választást a voksok több mint 50 százalékával. Sikere annak fényében volt országos jelentőségű, hogy az MSZP és az SZDSZ közösen indult, míg az MDF-nek is volt önálló jelöltje a posztra. A képviselő-testületben rendkívül kiegyenlített viszonyok jöttek létre, de az MSZP rendelkezett a legnagyobb frakcióval.
1998-ban Szita több mint 80 százalékos többséggel nyerte el ismét a városvezetői posztot. A képviselő-testületben a Fidesz vált a legerősebb párttá, így Szita még könnyebben tudta irányítani a települést. 2002-ben az országos trenddel teljes mértékben szembement Kaposvár, mivel Szitát több mint 70 százalékos többséggel választották újra, és a képviselő-testületben is abszolút többséget szerzett a Fidesz. Négy évvel ezelőtt szintén megismétlődött ez az eredmény, és semmi nem veszélyeztette a jobboldali sikert.
Somogyban is megmaradhat a Fidesz többsége
Somogy megye az 1990-es években a baloldal egyik fellegvárának számított, mivel a jobboldali pártok nem tudtak áttörő sikert elérni és a megyei közgyűlésben csak 2006-ban tudtak többséget létrehozni. Kaposváron Szita 1994-es sikerétől kezdve abszolút domináns párttá vált a Fidesz, ami vélhetően az október 3-i voksolás után is meg fog maradni. Somogyban az elmúlt években az MSZP a korábbiaknál is súlyosabb vereséget volt kénytelen elkönyvelni, de több kelet-magyarországi megyével ellentétben nem szorult a Jobbik mögött a harmadik helyre. A mostani választáson vélhetően megmarad a jobboldali többség a megyei közgyűlésben, és az MSZP is stabilan a második helyen marad.
Ukrajna
„Arcátlanság azt állítani, hogy Ukrajna áll legközelebb az EU-tagsághoz”
