Az albizottság fideszes elnöke a zárt ülés utáni sajtótájékoztatóján azt mondta: „Bizonyára emlékeznek rá, hogy azzal riogattak, hogy itt számítástechnikai rendszerekbe betörtek és fontos információkat vittek el. Kiderült, hogy aki betört, azt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) foglalkoztatta, és ezt a személyt Szilvásy György mutatta be a Nemzetbiztonsági Hivatalnak”. Mint közölte, ezt az embert a Nemzetbiztonsági Hivatal „rendszeresen foglalkoztatta és több alkalommal jelentős összegeket fizetett neki”. Az MTI kérdésére kijelentette: az ülésen Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító volt tárca nélküli miniszter elismerte, hogy ő mutatta be ezt az embert az NBH-nak.
A „kisebbik ellenzéki párthoz” is kerültek adatok
Közölte, a szóban forgó személy a számítástechnikai betörésből származó iratokat az NBH-nak és MSZP-s politikusoknak jutatta el, több szocialista politikussal személyesen találkozott, Szilvásy Györggyel „talán öt alkalommal is”. A rendelkezésükre álló iratokból az is kiderült – tette hozzá –, hogy ez a személy még a parlament számítástechnikai rendszerébe is betört. Arra a kérdésre, hogy csak szocialista képviselőkhöz jutottak-e el így információk, vagy például Dávid Ibolyához, az MDF akkori elnökéhez is, úgy válaszolt: „a parlamenti betörésnél (a fellelt iratok alapján) úgy szól a szóhasználat, a nagyobbik kormánypárt és a kisebbik ellenzéki párt; ebből lehet erre a következtetésre jutni”.
Szilvásy nem emlékszik mindenre
A parlamenti rendszerbe történt behatolással kapcsolatban az MTI kérdésére elmondta: annak tényéről az NBH-nál fellelhető dokumentumokból értesültek. Arra a kérdésre, hogy a volt miniszter elismerte-e, hogy pártpolitikai célokra használta volna a titkosszolgálatot, közölte: Szilvásy György azt ismerte el, hogy ismerte ezt az embert. Demeter Ervin elmondta: Szilvásy Györgyöt tájékoztatták az ilyen „fekete úton szerzett” információk tartalmáról és összegzéséről. „Rendszeresen tájékoztató jelentést kapott Szilvásy György, ezt elismerte, csak azt mondta, nem emlékszik a tartalmára” – fűzte hozzá.
A Magyar Nemzet múlt szerdán számolt be arról, hogy Szilvásy György volt titokminisztert és Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját is meghallgatná a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tényfeltáró albizottsága. A napilap azt írta, hogy a testület a lehallgatási botrányba kevert UD Zrt.-vel szemben folytatott műveleti tevékenység elrendelésének körülményeiről, az adatgyűjtésekről és az ügy utóéletéről kérdezné Szilvásyt és Laborcot.
Adatgyűjtési ügy
Az UD Zrt. neve az úgynevezett adatgyűjtési üggyel kapcsolatban került a köztudatba. Az ügyben Laborc Sándor, a NBH akkori főigazgatója tett feljelentést még 2008. szeptember 10-én, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatást tartott hat helyszínen, szervereket, adathordozókat foglalt le, majd magántitok jogosulatlan megismerése, államtitoksértés és számítógépes rendszer feltörése miatt eljárást indított ismeretlen tettes ellen. Ezen bűncselekmények ügyében 2009 nyarán megszüntették a nyomozást. Az UD Zrt. személyiségi jogi pert indított Laborc Sándor ellen.
Az UD Zrt.-üggyel összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészség júliusban személyes adatokkal visszaéléssel gyanúsította meg Tóth Károly volt szocialista országgyűlési képviselőt, mert a gyanú szerint az előző parlamenti ciklusban fideszes politikusok érintettségét bemutatni hivatott bizonyítékok megismerhetőségében működött közre, hogy lejárassa őket. A főügyészség közleménye szerint Tóth Károly a nemzetbiztonsági bizottság alelnökeként 2008. szeptember 25-én arra bírta rá Szilvásy Györgyöt, hogy a bizottság tagjainak bocsássa rendelkezésére az NBH UD Zrt.-vel kapcsolatos, titkos információgyűjtésen alapuló feljelentéséhez mellékelt telefonbeszélgetésének adatait.
Tóth Károly az ügyészségen a gyanúsítás ellen panasszal élt, majd megtagadta a vallomástételt. Az UD Zrt.-ügynek négy gyanúsítottja van: Dávid Ibolya, az MDF volt elnöke, Herényi Károly volt MDF-es politikus, Tóth Károly és Szilvásy György.
Laborc nem ment el a meghallgatásra
Az elmúlt nyolc év alatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok működése során tapasztalható anomáliák feltárására alakított albizottság kedden hallgatta volna meg Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját, ő azonban korábban közleményben tudatta: nem megy el az ülésre. Ezzel kapcsolatban Demeter Ervin azt mondta, Laborc azt kifogásolta, hogy olyan személy vezeti a testületet, „aki ebben az ügyben járatos”. Hangsúlyozta: a főigazgató felel a hivatal működésének törvényességéért, Laborcnak tehát „kutya kötelessége” elmenni a bizottság ülésére.
Elmondta: az albizottság úgy döntött, következő – jövő keddi – ülésén meghallgatja Laborc Sándort és elődjét, Galambos Lajost, és megpróbálja tisztázni, „kik, milyen felhatalmazás alapján, hogyan használtak ilyen titkosszolgálati eszközöket, amelyekkel – mint a példa mutatja – vissza is lehet élni”. Emlékeztetett rá: a titkosszolgálati eszközök használatát törvény szabályozza, ilyen eszközöket csak külső engedéllyel lehet használni, ezt büntető típusú ügyeknél a bíróság, a nemzetbiztonsági jellegű ügyeknél pedig az igazságügyi miniszter adja meg. Itt az esetek többségében nagy valószínűséggel nem voltak ilyen engedélyek – mondta.
Az MTI kérdésére, mit tesz az albizottság azért, hogy Laborc és Galambos megjelenjen a következő ülésen, kifejtette: Galambos Lajos most először kap meghívót, és feltételezi, hogy a volt főigazgató eljön a meghallgatásra. Emlékeztetett rá: Laborc arra hivatkozott, hogy nem kapott írásos meghívót az ülésre és nem kapott a titoktartás alól sem felmentést. A titoktartás alól felmentést kapott, a meghívót pedig elképzelhető, hogy nem vette át – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a volt főigazgató „most egészen biztosan értesülni fog” arról, hogy jövő kedden várják a testület elé. Arra a kérdésre, hogy tesz-e az albizottság feljelentést, hangsúlyozta: erről dönteni kell, de „van elegendő muníció, hogy erre egyértelmű választ tudjunk adni”.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
