Tarlós a fővárosi könyvbemutatón hangsúlyozta: a politikában van egy egészséges versenyszellem, a budapesti, liberálisnak mondott politikusok azonban azt a versenyszellemet szerették, melyben ők a százméteres síkfutásban húsz méter előnnyel indulhattak. A politikus életelemének nevezte a küzdelmet. Ezzel kapcsolatban felidézte, „elég nehezen dolgozta fel”, amikor nem sikerült megnyernie 2006-ban a főpolgármester-választást, de az, hogy Orbán Viktor később megbízta őt a szociális népszavazási kampánnyal, „életmentő akció” volt számára, hiszen ismét beszállhatott a küzdőtérre. Műszaki végzettségére utalva azt mondta, a liberális elithez tartozók számára ő egy „műszaki, szekunder értelmiséginek” számít, az igazi, született műszakiak viszont túlságosan humánnak tartják.
Tarlós külön kitért a Sziget-fesztiválhoz fűződő viszonyára, és azt mondta: voltak bizonyos események, amelyek ellen köteles volt fellépni még III. kerületi polgármesterként. Egyes hírforrások azonban – folytatta – ezt arra használták fel, hogy „sarkos, ókonzervatív, betokosodott vén páviánnak” mutassák be őt, ami szerinte „egyszerűen szánalmas”. Emlékeztetett, Gerendai Károlyt, a Sziget fő szervezőjét és őt mint halálos ellenségeket mutatták be, „amin mindig jókat röhögtek Gerendaival”, hiszen „rövidnadrágos kora óta” ismeri a Sziget-főszervezőt.
Tarlós hosszan beszélt a vallásosságáról is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: hit nélkül lehet élni, csak nehéz, „a hitünkért naponta meg kell küzdeni”.
A Kairosz Kiadó Magyarnak lenni sorozata LXXVII. interjúkötetének előszavát Kövér László házelnök jegyzi, aki azt írja: „Mint mi mindannyian, szép, élhető Budapestet akar Tarlós István, akit szándékaink és reményeink szerint hamarosan Budapest főpolgármestereként üdvözölhetünk”.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.