Az államtitkár emlékeztetett: az Alkotmánybíróság (AB) 2010. december 31-i határidővel tavaly év végén megsemmisítette a jogalkotásról szóló kétharmados törvényt, mert azt az Országgyűlés az elmúlt 20 évben nem igazította kellőképpen az 1989–1990-ben kialakult alkotmányos berendezkedéshez.
A testület a megsemmisítéskor úgy érvelt, hogy az 1987. évi XI. törvény szövege nincs összhangban az alkotmányban rögzített jogforrási rendszerrel, illetve az alkotmányos berendezkedéssel. Az AB akkor azt mondta: a jogalkotási törvény bizonyos rendelkezései nem alkotmányellenesek, de ha az alkotmányellenes részeket megsemmisítik, akkor a jogszabály többi rendelkezése már nem lenne értelmezhető, ezért a törvény teljes, de nem azonnali megsemmisítését rendelte el.
Répássy Róbert szerint az új jogszabály megalkotásakor az a cél, hogy a jogalkotási törvény elavult rendszerét egy olyan törvényi szabályozás váltsa fel, amely figyelembe veszi az alkotmányos berendezkedésben végbement változásokat és a jogalkotás kialakult gyakorlatát.
Az új törvény végre „rendet tesz” az elmaradt szabályozási kérdésekben, így az alkotmányi szintű szabályozást igénylő kérdéseket az alkotmányba emeli be, a ma még rendeletben meghatározott egyes szabályokat pedig a jogalkotási törvénybe – hívta fel a figyelmet.
A jövőben a jogalkotási törvény nem sorolja fel a jogszabálytípusokat, ezt a kérdést az alkotmány rendezi majd – emelte ki a fontos változásokat az államtitkár, hozzátéve: az új törvény nem tartalmazza a kizárólagos törvényhozási tárgyakat, ezeket is az alaptörvény rögzíti majd.
Nem szól a jogalkotási törvény a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetéséről sem – hívta fel a figyelmet Répássy Róbert, rámutatva: a jogalkotásban való társadalmi részvételről külön törvény készül. Az új jogalkotási törvény nem szabályozza a szűken vett jogalkotási folyamatokat sem, azaz a törvénynek, a rendeletnek az elfogadási rendjét, megalkotását. A törvényalkotási folyamatot a házszabály rögzíti, a kormány és a miniszterek rendeleteinek elfogadási eljárása pedig a kormány ügyrendjében, egy nyilvános kormányhatározatban szerepel majd – hívta fel a figyelmet Répássy Róbert.
A fontos változások között említette, hogy a törvény előtérbe helyezi – a minél megalapozottabb jogszabály-előkészítés érdekében – az előzetes hatásvizsgálat követelményét. Előzetesen meg kell majd vizsgálni a jogszabály várható különféle gazdasági, társadalmi, költségvetési hatásait, utólag pedig a jogszabály hatályosulásának tapasztalatait is fel kell mérni.
Az államtitkár szerint ezzel a kormány azt akarja elérni, hogy változzon a korábbi gyakorlat, miszerint a jogszabályok többségét érdemi átgondolás és vizsgálatok nélkül fogadták el.
Lényeges újítás az is – fűzte hozzá –, hogy a korábban állami irányítás egyéb jogi eszközeiként ismert jogforrási kör jelentősen leszűkül, és csak a normatív határozat és a normatív utasítás marad meg. Az új törvény megállapítja majd a helyesbítés máig hiányzó szabályait is, amely kizárólag a jogalkotó által megalkotott és a kihirdetett szöveg közötti eltérés esetében lesz megengedett, és kizárólag a jogszabály hatálybalépése előtt.
Az új törvény létrehozza majd az elektronikus nemzeti jogszabálytárt, amely bárki által ingyenesen hozzáférhető módon tartalmazza a jogszabályokat egységes szerkezetben és időállapotok szerint kereshető módon.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a jogalkotási törvény a jövőben elsősorban a jogszabály tartalmi követelményeire koncentrál, pontosabban, részletesebben határoz meg olyan fontos követelményeket, amelyek az eddigieknél jobban szolgálják a jogszabályok értelmezhetőségét, alkalmazását, azaz hatályosulását.
Aláhúzta: a jogalkotási törvény a jövőben szakmai tartalmú törvény lesz, amely nem a jogalkotást mint politikai folyamatot, hanem mint szakmai folyamatot, annak lényeges elemeit szabályozza. Kiemelte azt is, hogy az új törvény épít majd az 1987-es törvény „időtálló” megoldásaira, de azokat továbbfejleszti, részletesen szól a jogszabályok alapvető formai és tartalmi kérdéseiről, mint a jogszabály megjelölésének szabályai, a hatály, a felhatalmazás, a módosítás és a hatályon kívül helyezés lényeges kérdései.
A törvény tavalyi megsemmisítése előtt az AB-hez Ádám Antal egyetemi tanár, Salamon László országgyűlési képviselő, Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és Szigeti Péter egyetemi tanár fordult a jogalkotási törvény több rendelkezésének utólagos alkotmányossági vizsgálatát kérve.
A rendszerváltás óta a kormányok mindig meg akarták újítani a kétharmados jogalkotási törvényt, de ellenzéki támogatás híján egyiküknek sem sikerült. Egy tervezet 2003-ban eljutott a részletes vitáig is a parlamentben, 2006 májusában pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kilenc törvényjavaslatot ajánlott egyeztetésre az ellenzéknek, köztük az új jogalkotási törvényt, ez azonban végül nem is került a Ház elé.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
