Az MTA Jogtudományi Intézetének nemzetközi rendezvényén tartott köszöntőjében Pálinkás József szimbolikusnak nevezte, hogy mit tartalmaz majd a jelenleg előkészítési fázisban lévő új magyar alkotmány preambuluma (bevezetése), mit fogalmaznak meg abban a jogalkotók.
Utalt arra, hogy az új alkotmány létrehozása „nagy munka, több szálon fut, (...) különösen sajátos folyamat”, s vita folyik arról, hogy „a preambulum milyen módon része az alkotmánynak”. A preambulum az alkotmányt részben bevezeti, részben feltárja azokat a történelmi távlatokat, amelyeken egy több mint ezeréves állam alkotmányának nyugodnia kell – fogalmazott.
Kukorelli István alkotmányjogász professzor, volt alkotmánybíró előadásában elmondta: történeti anakronizmus a jelenlegi preambulum, az Aranybulla, az 1848-as áprilisi törvények és az 1946-os, az államformáról szóló törvény ugyanakkor „tanulságos preambulumokat tartalmaznak”.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy rövid, tömör preambulumra van szükség. Kétségesnek nevezte ugyanakkor, hogy a demokrácia legfontosabb értékeinek felsorolását meg kell-e tenni a bevezetésben. Mint mondta, a preambulum történeti részének alapvető célja, hogy „a nemzeti összetartozást és identitást kifejezze”, egyebek mellett a fontosabb nemzeti ünnepek és szimbolika ismertetésével. Az ünnepek közül az államalapítás (augusztus 20.), a modern polgári parlamentarizmus létrejötte (március 15.) és az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint az alkotmányos rendszerváltozás napját (október 23.) tartja fontosnak megemlíteni a preambulumban.
Máthé Gábor, a Magyar Jogász Szövetség elnöke elmondta: a Szent Korona a hatalommegosztás rendjének eszközeként szerepel a magyar közjog történetében. A korona a 15. századtól a királyok legitimitását és a magyar államiságot fejezi ki – mutatott rá a professzor, hangsúlyozva, hogy a korona az államszuverenitást testesítette meg, az ezt alkotó nemzetet 1848-ig a nemesség képviselte, utána pedig a szabadságjogokkal rendelkező nép. A két világháború között a korona nevében hozták a döntéseket a nemzetgyűlésben – fűzte hozzá.
Megjegyezte: az 1946-os, a köztársasági államformáról szóló törvényben „a Szent Korona-tan történettudományi értékké finomodott”. Ez azonban – folytatta – nem zárja ki, hogy a korona az állami jogfolytonosság kifejezője, az ezeréves identitás jelképe legyen, ezt fejezi ki az Országház épületében való elhelyezése is.
Fekete Balázs, az MTA Jogtudományi Intézetének kutatója rámutatott: az Európai Unió tizenegy tagállamában nincs az alkotmánynak preambuluma: többek között Svédországban, Finnországban, Cipruson, Hollandiában, Romániában és Máltán. Néhány államban tömörek, kilencben pedig összetett, hosszabb szövegűek a preambulumok. A görög alkotmány preambuluma erőteljesen utal a kereszténységre, Írországé pedig a nemzet függetlenségére törekvését ecseteli.
Spanyolországban, Portugáliában a korábbi diktatórikus rezsimmel szembeni állásfoglalás miatt van hosszú preambuluma az alkotmánynak. A volt szocialista országokban a nemzeti önazonosság-tudatot határozzák meg a preambulumban, számos esetben az államiság önállóságát alátámasztva – fejtette ki Fekete Balázs. Michael Silagi, a göttingeni egyetem tanára a német alkotmány preambulumáról elmondta: az a német egység tényét is rögzítette, és kimondta, hogy a németek egyenlő partnerek az egyesült Európában. A preambulum „minimálisra csökkentette a vallásra való hivatkozást” az ideológiai semlegesség jegyében – tette hozzá.
Vörös Imre volt alkotmánybíró, az MTA levelező tagja az Alkotmánybíróság azon döntései közül elemzett néhányat, amelyek az alkotmány preambulumára hivatkoztak. A rendezvényen megjelent Boross Péter volt miniszterelnök (aki szintén tagja az új alkotmány koncepcióját kimunkáló bizottságnak), Stumpf István alkotmánybíró és Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke.
(MTI)
origo.hu
Tragédiával végződött a Székely Vágta döntője
