Az MTA Jogtudományi Intézetének nemzetközi rendezvényén tartott köszöntőjében Pálinkás József szimbolikusnak nevezte, hogy mit tartalmaz majd a jelenleg előkészítési fázisban lévő új magyar alkotmány preambuluma (bevezetése), mit fogalmaznak meg abban a jogalkotók.
Utalt arra, hogy az új alkotmány létrehozása „nagy munka, több szálon fut, (...) különösen sajátos folyamat”, s vita folyik arról, hogy „a preambulum milyen módon része az alkotmánynak”. A preambulum az alkotmányt részben bevezeti, részben feltárja azokat a történelmi távlatokat, amelyeken egy több mint ezeréves állam alkotmányának nyugodnia kell – fogalmazott.
Kukorelli István alkotmányjogász professzor, volt alkotmánybíró előadásában elmondta: történeti anakronizmus a jelenlegi preambulum, az Aranybulla, az 1848-as áprilisi törvények és az 1946-os, az államformáról szóló törvény ugyanakkor „tanulságos preambulumokat tartalmaznak”.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy rövid, tömör preambulumra van szükség. Kétségesnek nevezte ugyanakkor, hogy a demokrácia legfontosabb értékeinek felsorolását meg kell-e tenni a bevezetésben. Mint mondta, a preambulum történeti részének alapvető célja, hogy „a nemzeti összetartozást és identitást kifejezze”, egyebek mellett a fontosabb nemzeti ünnepek és szimbolika ismertetésével. Az ünnepek közül az államalapítás (augusztus 20.), a modern polgári parlamentarizmus létrejötte (március 15.) és az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint az alkotmányos rendszerváltozás napját (október 23.) tartja fontosnak megemlíteni a preambulumban.
Máthé Gábor, a Magyar Jogász Szövetség elnöke elmondta: a Szent Korona a hatalommegosztás rendjének eszközeként szerepel a magyar közjog történetében. A korona a 15. századtól a királyok legitimitását és a magyar államiságot fejezi ki – mutatott rá a professzor, hangsúlyozva, hogy a korona az államszuverenitást testesítette meg, az ezt alkotó nemzetet 1848-ig a nemesség képviselte, utána pedig a szabadságjogokkal rendelkező nép. A két világháború között a korona nevében hozták a döntéseket a nemzetgyűlésben – fűzte hozzá.
Megjegyezte: az 1946-os, a köztársasági államformáról szóló törvényben „a Szent Korona-tan történettudományi értékké finomodott”. Ez azonban – folytatta – nem zárja ki, hogy a korona az állami jogfolytonosság kifejezője, az ezeréves identitás jelképe legyen, ezt fejezi ki az Országház épületében való elhelyezése is.
Fekete Balázs, az MTA Jogtudományi Intézetének kutatója rámutatott: az Európai Unió tizenegy tagállamában nincs az alkotmánynak preambuluma: többek között Svédországban, Finnországban, Cipruson, Hollandiában, Romániában és Máltán. Néhány államban tömörek, kilencben pedig összetett, hosszabb szövegűek a preambulumok. A görög alkotmány preambuluma erőteljesen utal a kereszténységre, Írországé pedig a nemzet függetlenségére törekvését ecseteli.
Spanyolországban, Portugáliában a korábbi diktatórikus rezsimmel szembeni állásfoglalás miatt van hosszú preambuluma az alkotmánynak. A volt szocialista országokban a nemzeti önazonosság-tudatot határozzák meg a preambulumban, számos esetben az államiság önállóságát alátámasztva – fejtette ki Fekete Balázs. Michael Silagi, a göttingeni egyetem tanára a német alkotmány preambulumáról elmondta: az a német egység tényét is rögzítette, és kimondta, hogy a németek egyenlő partnerek az egyesült Európában. A preambulum „minimálisra csökkentette a vallásra való hivatkozást” az ideológiai semlegesség jegyében – tette hozzá.
Vörös Imre volt alkotmánybíró, az MTA levelező tagja az Alkotmánybíróság azon döntései közül elemzett néhányat, amelyek az alkotmány preambulumára hivatkoztak. A rendezvényen megjelent Boross Péter volt miniszterelnök (aki szintén tagja az új alkotmány koncepcióját kimunkáló bizottságnak), Stumpf István alkotmánybíró és Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
