A nanterre-i bíróság kedden kihirdetett határozatában helybenhagyta a budapesti metrókocsik gyártója, az Alstom kérelmét, amelyben a cég azt indítványozta, hogy a hatóságok tiltsák meg a BKV-nak a bankgaranciák lehívását.
Tarlós István főpolgármester jelezte: folytatják a tárgyalást a francia céggel, részben kármentési szándékkal, részben pedig azért, mert nem szeretnék rombolni a két állam közötti kapcsolatot, „de erősen mérlegeli a főváros egy új tender kiírását is”.
Kérdésre válaszolva elmondta: a napokban ismét tárgyal Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterrel, s az egyeztetés után döntik el, meddig és milyen módon egyeztessenek tovább az Alstommal. Jelezte: minden, a 4-es metróval kapcsolatos döntést egyeztetnek az állammal, hiszen az állam is részt vállal a beruházás finanszírozásában.
Közölte azt is, felveszik a kapcsolatot Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztossal, hogy vizsgálja meg: a metrókocsik szállításáról 2006-ban megkötött szerződés mennyiben felel meg a város érdekeinek, mennyiben okozott vagy okozhatott kárt, az milyen mértékű, és van-e az ügynek felelőse.
Felidézte: 2006-ban az előző városvezetés kötött szerződést az Alstommal 37 metrószerelvény gyártására, ebből 22-nek 2009 májusáig Budapestre kellett volna érkeznie, a többinek pedig az év októberéig. Ezzel szemben jelenleg három szerelvény van az országban. Felidézte: a szerződésben a francia bíróság illetékességét, valamint a legfeljebb 10 százalékos kötbért kötötték ki, ami azt jelenti, hogy ha ez a 10 százalék kimerül, akkor bármennyit késhet a szállító, „nincs további szankcióra még elméleti lehetőség sem”. Azt is kikötötték a szerződésben, hogy vis maiornak minősül és nem róható fel a szállítónak, ha nem tudja megszerezni a szükséges vasúthatósági engedélyt, és „minden teljesítés nélkül” előlegbe kifizettek 30 milliárd forintot – sorolta Tarlós István. Szavai szerint az előző városvezetés – csaknem két év alatt – semmit nem tett azért, hogy a szerződés teljesüljön.
Hozzátette: a francia szállító a mai napig nem tudta megszerezni a vasúthatósági engedélyt. A közgyűlés pedig úgy döntött, a BKV-nak fel kell bontania a szerződést, amit a BKV vezérigazgatója végrehajtott.
„Utána valóban megpróbáltunk kármentést végezni, elmondtuk, hajlandók vagyunk egyeztetni az Alstommal”, a francia szállító pedig bírósághoz fordult – mondta a főpolgármester, aki hangsúlyozta: a per nem a metrószerelvényekről szól, hanem a 30 milliárdos bankgarancia lehívásáról.
Tarlós úgy fogalmazott: a bíróság indoklása „francia jogászok szerint is enyhén szólva meghökkentő”, mert – mint mondta – például olyan mellékmondat is van benne, hogy a főváros az oroszokkal akarna üzletet kötni az Alstom helyett, vagy hogy a BKV folyó kiadásainak biztosítására akarnák fordítani a garanciális összeget.
Felhívta a figyelmet arra: tíz éve mindenki tudja, hogy a BKV nehéz helyzetben van, de a garanciális pénzből egy fillér sem fordítható a közlekedési cég folyó kiadásaira, ugyanis az EIB-pénzből származik, amellyel „az utolsó fillérig” el kell számolni.
Tarlós István egy kérdésre válaszolva közölte: ha az Alstom kijavítja a szerelvények hibát és megszerzi a szükséges engedélyt, akkor a BKV átveszi a járműveket, bár – jegyezte meg – azt nem tudja, mi lesz a késedelemmel.
Három fővárosi cég lehet csődközelben
A BKV-n kívül további három fővárosi cég lehet csődközelben: a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt., a szippantást végző Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft., valamint a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. – közölte a főpolgármester a Főváros Közgyűlés szerdai ülése előtt tartott sajtótájékoztatón.
Tarlós elmondta: a gyógyfürdőcég azért van nehéz helyzetben, mert mintegy 700 millió forint hiánya van. Ez az oka annak, hogy délelőttre összehívták a testület rendkívüli ülését – közölte. A szándék az, hogy a céget valahogy kihúzzák a „hihetetlen pénzügyi csávából” – tette hozzá. A főpolgármester elmondta, az új fővárosi vezetés nemcsak a BKV és a metróproblémát örökölte meg, hanem még három olyan céget is, amelyek közvetlen csődközelben vannak.
Kérdésre válaszolva közölte azt is: még nem dőlt el véglegesen, hogy a fővárosi kórházak a jövőben hová fognak tartozni, így az sem, hogy amennyiben az önkormányzatnál maradnak, akkor létrehoznak-e egy holdingot. „Valamilyen formában talán igen” – fogalmazott Tarlós István.
(MTI)
Erdogan
Erdogan megerősítette álláspontját Ciprus kapcsán
