A kis- és középvállalkozások támogatása a cél

Januártól új termékkel, az úgynevezett önerőhitellel bővül a Széchenyi-kártya-program. A termék megalkotói a hazai kis- és közepes vállalkozások hosszú idő óta hangoztatott kérésének próbálnak eleget tenni azzal, hogy e konstrukcióban segítenek előteremteni az uniós pályázatokhoz szükséges önrész egy részét az arra alkalmas pályázóknak – nyilatkozta Krisán László, a kártyaprogramot működtető KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este. Nem titkolt cél a hazai kkv-szektor támogatása az uniós források elérésében és hasznosításában.

Piaci igényt próbál kielégíteni január elsejétől a Széchenyi-kártya-program újabb eleme, az önerőhitel – nyilatkozta a Duna Televízióban Krisán László, a programot kezelő KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója. Az uniós csatlakozás kapcsán jelentkezett ugyanis egy speciális probléma: a tőkeszegény hazai vállalkozások nem tudták előteremteni az EU-pályázatokhoz szükséges anyagi önrészt. De a rendszer még ennél is többet követel tőlük: lévén a legtöbb pályázat utófinanszírozott, a ténylegesen elnyert uniós forrást is a nyerteseknek kell megelőlegezniük, amit később, a pályázat lezárultával persze visszatérít az Európai Unió.

„Nagyon kevés vállalkozás tud ilyen likviditást folyamatosan rendelkezésre bocsátani. Ezért gondoltuk, hogy legalább az önerőben nyújtsunk segítséget – természetesen a Széchenyi-kártya eddigi tapasztalatainak figyelembevételével” – ismertette a projekt hátterét Krisán László.

A program indulásának pontos dátumát még azért nem közlik, mert ezekben a hónapokban-hetekben hangolják össze a feltétel- és keretrendszereket a Széchenyi-kártya-program negyedik termékének számító önerőhitellel; több részletet például még egyeztetni kell az uniós intézményekkel, amelyek „a magyar intézményeknél is lassabban mozdulnak”. A piacra lépést, a hivatalos startot jövő év január közepére tervezi a KA-VOSZ Zrt.

Hogyan fog működni?

A konstrukció várható működéséről a vezérigazgató egyelőre annyit mondott el: az nem finanszírozná a pályázatoknál szükséges teljes önerőt, hiszen a saját projektjeikért a vállalkozásoknak is felelniük kell, saját forrásokkal is. Az önerő egy részének biztosítása mellett azonban a pályázaton már elnyert összegre is nyújtanának előfinanszírozást. Eddig az volt a gond, hogy a támogatások nem adódhattak össze – tehát ha egy vállalkozás már elnyert egy bizonyos összeget, ahhoz újabb segítség, például kamattámogatás vagy garanciatámogatás már nem járulhatott. Ezt szerettük volna áthidalni – mondta Krisán László.

A bankok meglehetősen szigorú bírálati rendszerét, ami a gazdasági válság miatt erősödött is, csakis az állam bizonyos mértékű garanciavállalásával lehet némileg feloldani – válaszolta a Közbeszéd felvetésére a vezérigazgató. Ez az elem, akárcsak a Széchenyi-kártya-program egyéb termékeinél, az önerőhitelnél is biztosított lesz; a kihelyezett pénzek 80 százalékára ad garanciát az állam a bankoknak. Éppen a garanciák miatt is, a kártyaprogram keretében benyújtott hitelkérelmek közül sokkal többet fogadnak be a pénzintézetek a más termékek keretében benyújtott kérelmekhez képest – hangzott a beszélgetésben.

A KA-VOSZ vezetője megjegyezte: amint a Széchenyi-kártya-program többi terméke, az önerőhitel sem „íróasztal mellett” kitalált termék, hanem kamarai irodákon keresztül érkezett vállalkozói visszajelzések nyomán fejlesztették ki, a vállalkozók évek óta hangoztatott kérésének próbáltak ilyen módon megfelelni.

(Duna TV)