A nevelés az új közoktatási törvény alapvető célja

A nevelést tekinti alapvető céljának az új közoktatási törvény pénteken kora délután nyilvánosságra kerülő koncepciója – mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a dokumentumot és a pedagógus-életpályamodell tervezetét bemutató sajtótájékoztatón Budapesten. • Vita az emelt szintű érettségiről

Hoffmann szerint az utóbbi évek alatt sajnos háttérbe szorult a nevelés az oktatási intézményekben, ami azt eredményezte, hogy a „gyerekek nem találták meg jól a helyüket” az iskolában, ahol a szerepüket túldimenzionáló néhány szülő is sokszor megengedetlen módon lépett fel a pedagógusokkal szemben.

Az új közoktatási törvény koncepciója egyértelműen körülhatárolja és harmóniába hozza a pedagógusok, a diákok, valamint a szülők kötelezettségeit és jogait, továbbá a jelenlegi jogszabály szolgáltató jellegével szemben közszolgáltatásként tekint a közoktatásra – fejtette ki az államtitkár.

Kiemelte: a leszakadás megakadályozása és a tehetségek egyidejű fejlesztése szerintük az egyéni bánásmód előtérbe helyezésével hozható összhangba, ezért két új elemet is létrehoznak a kis csoportokban történő fejlesztés segítésére. Az egyik ilyen az iskola megkezdése előtti úgynevezett „nulladik év”, amelyre azért van szükség, hogy a még iskolára nem érett gyerekek ne maradjanak nyolcéves korukig az óvodában. Ők kis csoportokban, egyéni fejlesztő munkával iskolai körülmények között szokhatnak hozzá ahhoz, hogy mit jelent például a csengetés vagy a minimális mértékű házi feladat elkészítése – mutatott rá Hoffmann Rózsa.

A fentiek analógiájára egy „korrekciós lehetőséget” is beépítettek azon tanulóknak, akik például betegség vagy egyéb lemaradás miatt nem nyertek felvételt a középszintű oktatásba. Ez az úgynevezett „híd program” képes lehet az életutak korai kisiklásának megakadályozására – jegyezte meg a szakpolitikus. Hozzátette: a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokkal szemben is komoly kritériumokat kívánnak felállítani annak érdekében, hogy csak a valóban sikeres tehetséggondozást végző intézmények maradhassanak fenn.

Hoffmann aláhúzta továbbá, hogy a törvénykoncepcióban visszatérnek az 1995-ös nemzeti alaptanterv gyakorlatához, vagyis minimális szinten meghatározzák azokat a tartalmakat, amelyeket kötelezően át kell adni a gyerekeknek a nemzeti és egyetemi műveltségből.

Az oktatásért felelős államtitkár elmondta továbbá, hogy a pedagógusok bértábláját nem összegekben, hanem a mindenkori minimálbérhez viszonyított százalékokban határozzák meg, ezzel biztosítva a tanári fizetések bérszínvonal emelkedésével arányos növekedését.

Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte ugyanakkor, hogy nem bérkorrekcióról van szó, hanem egyfajta minőségbiztosításról, vagyis a pedagógusoknak komoly szakmai kihívásoknak kell megfelelniük, amit az állam a jelenleginél magasabb és differenciáltabb színvonalon kíván finanszírozni.

Hoffmann Rózsa megjegyezte: a miniszteri értekezlet által jóváhagyott törvénykoncepciók szakértői csoportokra támaszkodva készültek, de további észrevételek leadására is lehetőség van december 30-ig. Az államtitkár szerint a dokumentumok a tavaszi hónapokban kerülhetnek az Országgyűlés elé a felsőoktatási törvény koncepciójával együtt, és reményei szerint még a nyár előtt elfogadják azokat, hogy a következő tanév már az azokban foglalt szellemiség alapján kezdődhessen el. A törvénytervezetek pénteken kora délutántól elérhetők a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján.

(MTI)