Az állam tarthatja nyilván a kiemelt jelentőséggel bíró adatokat

Januártól egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a falfirkálás, valamint a házi őrizet és a lakhelyelhagyási tilalom szabályainak megszegése. Egyebek mellett erről döntött hétfőn az Országgyűlés a büntető tárgyú törvények módosításakor. Január elsejétől munkanapok helyett újra naptári napokban számítják a határidőket a közigazgatási hatósági eljárásokban. A jövőben kizárólag az állam tarthatja nyilván a kiemelt jelentőséggel bíró közérdekű és személyes adatokat, ennek akadályozása pedig akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz.• Diszkrét bája van annak, amikor az MSZP víziókat lát

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a jövőben rendeletet alkothat, a fogyasztók érdekében közérdekű pert indíthat, illetve békéltető testületet is működtethet. A képviselők 300 igen, 48 nem szavazattal, illetve egy tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló javaslat minősített többséget igénylő paragrafusait, míg a fennmaradó rendelkezéseket 294 igen és 56 nem szavazattal léptették hatályba. A törvény értelmében a felügyelet javaslatot tehet jogszabályok megalkotására és véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert érintő döntések és jogszabályok előkészítése során. A parlament rögzítette továbbá, hogy a PSZÁF feladatai ellátása során együttműködik az MNB-vel, a Gazdasági Versenyhivatallal, vagy az általa felügyelt szervezetek, vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságokkal.

A Ház a kormánypártok szavazataival fogadta el a kormány által kezdeményezett törvénymódosítást. Az indítvány kimondja: egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki megszegi a lakhelyelhagyási tilalom vagy a házi őrizet szabályait, és ezzel az új szabályozás szerint fogolyszökést követ el. Januártól ugyancsak egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető értékhatártól függetlenül a rongálás, ha azt falfirkálással követik el. Ez a kitétel a fideszes Nagy Gábor Tamás módosító indítványára kerül be a büntető törvénykönyvbe.

Újra a naptári napok számítanak majd

A munkanapokban történő határidő-számítást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 2009 októbertől hatályos módosítása vezette be. Ezt a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló törvény elfogadásával november közepén módosította az Országgyűlés, januári hatállyal főszabályként ismét a naptári napban számított határidőket rögzítve.

A kormány most elfogadott törvényjavaslata az ágazati törvényeket változtatta meg ezzel összhangban. Így az eljárási határidők három munkanapról öt napra, öt munkanapról nyolc napra, nyolc munkanapról tíz napra, tíz munkanapról tizenöt napra, tizenöt munkanapról húsz napra, huszonkét munkanapról harminc napra, harmincöt munkanapról ötven napra módosulnak.

Módosult az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény

Módosította hétfőn az Országgyűlés az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt. A termelők így vis maior esetén nem kötelesek a jó erkölcsbe ütköző terményértékesítési szerződések maradéktalan betartására. A fideszes Jakab István, Font Sándor és a kereszténydemokrata Sáringer-Kenyeres Tamás javaslata alapján semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok miatt képtelen termelő köteles a fedezeti vásárlásra, azaz a hiányzó terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más szolgáltatást nyújtani.

A törvényjavaslat a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a korábban megkötött szerződések esetén is alkalmazni kell a hatálybalépés után esedékessé váló szolgáltatások tekintetében. A törvényjavaslatot az MSZP kivételével minden frakció támogatta.

Fokozottabb védelem

A képviselők 313 igen és 52 nem szavazattal fogadták el a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényjavaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit, míg a további paragrafusokat 316 igen és 50 nem szavazat mellett léptették hatályba.

Az elfogadott javaslat szerint a nemzeti adatvagyon fogalma azon adatfajtákra terjed ki, amelyek hozzáférhetőségének védelméhez kiemelt közérdek fűződik, vagy azt az „adatalanyok” alapjogainak védelme indokolja.

Átalakul a Költségvetési Tanács

Megszűnik a Költségvetési Tanács titkársága, új, háromtagú testület jön létre új jogosítványokkal; nő az MNB felügyelő bizottsága díjazása; módosul távközlési cégek különadó számítása, az energiaellátókra is sávosan progresszív adótáblát alkalmaznak. Az Országgyűlés a 2011. évi költségvetést megalapozó salátatörvény kétharmados részét 255 igen, és 90 nem szavazattal, a feles részét 254 igen és 91 nem vokssal fogadta el.

A jogszabály – a salátatörvény hatályba lépésével – jogutód nélkül megszünteti a Költségvetési Tanács (KT) titkárságát, az új, háromtagú testületnek új jogosítványokat ad. A KT a jövőben a Magyar Nemzeti Bank elnökéből, az Állami Számvevőszék elnökéből, valamint egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású közgazdászból áll; a jelenlegi KT-tagok megbízatása megszűnik.

A salátatörvény változtat a cégek különadó-számításán úgy, hogy a távközlési tevékenységet végző cégek adómentességét 100 milliós adóalapról 500 millióra emeli, az energiaellátóknál pedig sávosan progresszív táblát alkalmazna. Az energiaellátókra is sávosan progresszív adótáblát kell alkalmazni a jelenlegi lineáris adókulcs helyett, annak érdekében, hogy az adó jobban igazodjék az adóalanyok teherviselő képességéhez.

(MTI)