Az új kormány szemléletváltást hozott a nemzetpolitikában

A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint szemléletváltás valósult meg a nemzetpolitikában a kormányváltással. Répás Zsuzsanna az eddigi intézkedéseket összegezve az irányváltás legmarkánsabb jelei között említette az egyszerűsített honosításról és a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényeket. A jövő év komoly feladatának a honosítás eljárás mellett külön szórványstratégia kidolgozását nevezte.

Az új kormány hivatalba lépése után a legnagyobb változás a nemzetpolitikai szemléletben valósult meg – fogalmazott Répás Zsuzsanna az MTI-nek adott év végi interjúban. Az előző nyolc évben nem is lehetett észrevenni, hogy a nemzetpolitikai szemlélet jelen lett volna a kormány tevékenységében. Egy eldugott kis főosztály képviselte a kormányzati szerkezetben a nemzetpolitikát, és a legnagyobb problémát az jelentette, hogy semmilyen fórumon, területen nem jelent meg a nemzetpolitika mint szempontrendszer – mondta. Radikális változás történt e téren, külön államtitkárság jött létre, s miniszterelnök-helyettes felügyeli a nemzetpolitikát – mutatott rá.

A helyettes államtitkár kiemelte: az új kormány igyekszik helyrehozni azokat a károkat, amelyeket az elmúlt nyolc évben követett el a szocialista–liberális vezetés. Intézkedéseivel szeretné helyrehozni azt a törést, amit a 2004. december 5-i népszavazás és főleg „az azt megelőző szégyenteljes szocialista kampány” okozott – mondta.

Répás Zsuzsanna az irányváltás legmarkánsabb jelei között említette a január 3-án induló egyszerűsített honosítási eljárást, valamint a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényt. A nemzetpolitikai irányváltást kifejezi a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat, amely külön kitér arra, hogy ebbe a rendszerbe a határon túliak is természetes módon beletartoznak. Ezek a lépések szimbolikusan is kifejezik a magyar nemzet összetartozását és hogy az új kormány teljesen más szemlélettel tekint a határon túli magyarokra – fogalmazott.

Répás Zsuzsanna beszélt a határon túli tanulmányi kirándulásokról. Mint mondta, a Határtalanul! programot kibővítik, keretében két-három évig pályázati úton nyújtanak támogatást a kirándulásokhoz, majd ez normatívává válik. Azt szeretnék, ha néhány éven belül minél több középiskolás eljutna határon túlra tanulmányi kirándulás révén.

A program részeként szervezik meg az iskolákban a nemzeti összetartozás napjáról való megemlékezést június 4-én, „a trianoni békediktátum aláírásának napján”, s jön létre 2012. december 31-ig a Magyarság Háza, várhatóan a fővárosban. Olyan interaktív múzeumot hoznának létre, amely a gyermekeknek be tudja mutatni a határon túli magyarságot, illetve tudományos háttérintézmény is lenne.

Fontos, hogy újra összehívták a Máértot

A helyettes államtitkár nagyon fontos lépésnek tartotta a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívását hat év után, mint kiemelte: igyekeztek, hogy a teljes magyarság reprezentatív képviselete megvalósulhasson. Az, hogy újra működhet a Máért, azt jelenti, újra van párbeszéd a magyar politikai élet szereplői között határon innen és túl – mondta. Az elmúlt időszakban egy sor problémát a szőnyeg alá söpörtek, s nem tudott kialakulni közös elképzelés nemzetpolitikai kérdésekben.

Répás Zsuzsanna szólt arról is, hogy a Máért külügyi és jogi, oktatási és kulturális, gazdaságfejlesztési és önkormányzati, valamint szórványszakbizottságaiban is megkezdődik a munka januárban. Utóbbinak két albizottsága lesz, a Kárpát-medencei szórvánnyal és a nyugati diaszpórával foglalkozó testület. A helyettes államtitkár azt mondta, a szórványmagyarsággal kiemelten szeretnének foglalkozni, s külön szórványstratégiát dolgoznak ki a jövő évben.

Kitért a tárcaközi bizottság létrehozására, ennek 23 államtitkár a tagja, s várhatóan január elején tart ismét ülést. Ezen értékelik az eddigi eredményeket, hogy mely területeken kell továbblépni.

A nemzetpolitika költségvetéséről azt mondta, hogy az elmúlt nyolc évben a megszorítások jellemezték ezt a területet, mint kifejtette, a gazdasági helyzet a nagyon bőkezű támogatást továbbra sem teszi lehetővé. A határon túli területen ugyanakkor kismértékű növekedést sikerült elérni, 13 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Reményének adott hangot, hogy hatékonyabbá és kiszámíthatóbbá is válik a források felhasználása, ezért és a párhuzamosságok megszüntetése érdekében hozzák létre a Szülőföld Alap jogutódaként a Bethlen Gábor Alapot. A jövő évi források a legfontosabb feladatokra elegendők, s remélhetőleg, ha a gazdasági helyzet javul, többletforrás is rendelkezésre állhat a jövőben.

(MTI)