Kevéssel átlag feletti a magyar tanulók szövegértése

Javult a 15 éves magyar diákok szövegértése a PISA (nemzetközi tanulói vizsgálat) 2009-es felmérése szerint – közölte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kedden Budapesten, sajtótájékoztatón a kutatás most elkészült és közzétett értékelései és adatai alapján. • „Mindenkinek becsengettek!” – Egyenlő esély a gyerekeknek• „Nem az a cél, hogy a gyerekeket megalázzák vagy kizárják”• Főiskolai felvételi nyelvvizsga nélkül

A negyedik alkalommal végzett vizsgálat eredményei szerint jelenleg kevéssel a nemzetközi átlag felett vannak a magyar tanulók a szövegértésben. Az ezelőtti három felmérésen azonban korábban nem teljesítettek ezen a szinten a magyar diákok – mutatott rá.

Hoffmann Rózsa szerint a nemzetközi átlag fölé emelkedés egyik magyarázat az lehet, hogy a pedagógus társadalom rájött arra, a szövegértés gondozásával nem csak az alsó, hanem a felső tagozatban és a középiskolában is törődni kell – vélekedett.

Közlése szerint a matematika és a természettudományos ismeretek alkalmazásában átlagos vagy az alatti a magyar diákok teljesítménye. Ez „nem örömteli”, ezért e tárgyak tanítását új alapokra kell helyezni. Erről viszont nem a közoktatási törvény, hanem a nemzeti alaptanterv rendelkezik majd – fogalmazott.

A tudományos eszközöket használó nemzetközi felmérés ugyanakkor arra nem alkalmas, hogy kizárólag ebből vonjanak le következtetést az oktatási rendszerek hatékonyságát illetően – tette hozzá. Hoffmann kifejezésre juttatta azt is: a műveltségtartalmakat sem szabad a tanítás során háttérbe szorítani.

Az oktatási államtitkár kérdésre válaszolva elmondta: a családok helyzetén kell javítani, e nélkül az oktatás eredményei látványosan nem változhatnak. A gyermekeket a családoknak olvasásra és beszélgetésre kell nevelniük – hangsúlyozta.

Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetője kiemelte: a világ legfejlettebb államai, az OECD-országok kezdeményezték a PISA-felméréseket, de ma már más országok is részt vesznek abban; ugyanakkor nem az országok rangsora a lényeges, hanem az a tudásbázis, ami ezen kutatások mögött van.

Utalt arra, hogy Magyarországon országos kompetencia-méréseket is végeznek, amelyekben 4., 6. és 8. osztályos általános iskolai tanulók vesznek részt. Magyarország mindig azon országok között szerepel, ahol a mérések lebonyolításával soha semmilyen probléma nem volt – fűzte hozzá. Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal osztályvezetője közölte: 2002-ben 32, 2009-ben pedig már 65 ország vett részt a PISA-felmérésben, amely Magyarországon mintegy kétszáz iskola 4600, 7-10. évfolyamos tanulóját érintette.

A szövegértési kategóriában 494 pontot ért el Magyarország, ezzel a 13-22. helyet foglalta el. A folyamatos szövegek megértésében jobb eredményt produkáltak a magyar diákok, mint a nem folyamatos szövegeknél – jegyezte meg.

A magyar tanulók átlageredménye a szövegértésben 12 ponttal nőtt az elmúlt évekhez képest. Ezzel utolérték például svéd, ír és francia, illetve lehagyták spanyol, osztrák, olasz és görög társaikat, együtt fejlődtek a német, portugál, lengyel és liechtensteini gyerekekkel. Tapasztalatok alapján leginkább a korábban gyengébb tanulók teljesítménye nőtt.

Balázsi Ildikó a PISA-felmérések alapján elmondta: míg az OECD-országokban az utóbbi három évben 68-ról 63 százalékra csökkent az olvasási hajlandóság, addig Magyarországon ez a mutató 75 százalék, amely 2000 óta nem csökkent. A lányoknak jobb a szövegértése, mint a fiúké, de az utóbbiak jobbak matematikából, míg a természettudományos tárgyakból egyenlők a teljesítmények. A magyar tanulók átlagos szociális, gazdasági és kulturális háttere alacsonyabb, mint az OECD-átlag, eredményük azonban jobb, mint ez alapján várható lenne – mutatott rá az Oktatási Hivatal osztályvezetője.

(MTI)