A miniszter kiemelte: a szegénység sokdimenziós jelenség, ezért a kezelése átfogó intézkedéseket igényel. Csak koncentrált, összehangolt tevékenységgel lehet a helyzeten változtatni – mutatott rá, hozzátéve: a szegénység csökkenésének legfontosabb előfeltétele a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővülése. A szegénység és a kirekesztődés ugyanakkor nemcsak a kormány és a szegények, hanem a társadalom egészének ügye – mondta a tárca vezetője, aki utalt a nyáron elfogadott Európa 2020 stratégiára, amelyen belül kiemelt prioritássá vált a szegénység elleni küzdelem az unióban.
Réthelyi különösen aggasztónak nevezte a gyermekek, a fiatalok, az etnikai kisebbségek, a bevándorlók, a fogyatékossággal élők és a hajléktalanok helyzetét. Magyarországon a stratégiában meghatározott három mutató alapján mintegy 2,8 millió ember tekinthető szegénynek vagy nélkülözőnek. Kitért arra is, hogy egy felmérés szerint a magyarok 84 százaléka érzi úgy, havi jövedelme kevesebb, mint amennyi a megélhetéséhez szükséges.
A szegénység azonban nemcsak az anyagi nélkülözést jelenti, hanem a jogokhoz, a társadalmi részvételhez való hozzáférést is korlátozza. Azt a lehetőséget veszi el a felnövekvő generációtól, hogy a szegénység ördögi köréből kilépve a társadalom aktív tagjaivá válhassanak – mutatott rá.
Beszélt arról is, hogy a szaktárca családpolitikája a család megerősítésére törekszik, mind anyagi, mind erkölcsi értelemben. Ezt szolgálták a kormány elmúlt féléves intézkedései, a tankötelezettség erősítése, a gyes visszaállítása, a családi adókedvezmény bevezetése és a nők negyven év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége. Értékelése szerint az európai év elérte célját, uniós szinten is rendelkeznek a szegénység elleni küzdelemre vonatkozó megerősített keretstratégiával.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője kutatási eredményekre hivatkozva kiemelte: a szegénység kockázata a nőknél, a gyermekeknél és az időseknél a nagyobb. Az emberek nyolc százaléka ugyanakkor a munkahelyén sem keres eleget ahhoz, hogy normális megélhetést tudjon biztosítani.
Kitért arra is, hogy az Európa Tanács 2010 júniusában fogadta el az Európa 2020 stratégiát, amelyben rögzítették, hogy legalább 20 millió európait kellene 2020-ig a szegénység árnyékából kiemelni. Az Európa Tanács 2008 októberében döntött arról, hogy 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve legyen. Az eltelt időszakban Európa-szerte hétszáz támogatott projektet valósítottak meg – jelezte.
A magyarországi programokat a Magyar Szegénység Elleni Hálózat és civil szervezetek javaslatai alapján rendezték meg.
Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy 2011 első fél évében az elsődleges feladat a gazdaság növekedésének beindítása és a munkahelyteremtés lesz. Amíg nincsenek munkahelyek, senkinek sem lehet bebizonyítani, hogy a válság véget ért. Az unió szerződését is módosítani kell, hogy az unió állandó válságkezelési mechanizmussal rendelkezzen – jegyezte meg.
Elvárás a tagállamoktól, hogy csökkentsék a szegények számát, közös politika e téren nem lesz, de nyomon követik az eseményeket. Győri Enikő a magyar EU-elnökség időszakáról szólva a romastratégia megalkotását emelte ki. Mint mondta, kulcskérdésnek tekintik, hogy a foglalkoztatás és oktatás területén tudjanak előrelépést elérni. Kitért a gyermekszegénységre is, mint hangsúlyozta, külön odafigyelnek arra, milyen programokat lehet indítani ennek leküzdésére.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár a mélyszegénységben élők munkaerő-piaci esélyeit elemezve arról beszélt, hogy a szegénység már régen nem roma kérdés, hanem össztársadalmi probléma. A kormány egyik legfontosabb vállalása, hogy a következő időszakban minden esélyt megadjon, minél több embernek munkahelye legyen – mutatott rá.
Nem az a probléma, hogy 10,1 százalékos a munkanélküliségi ráta, hanem hogy mellette alig több, mint 55 százalékos a foglalkoztatás. Szólt a területi különbségekről és a strukturális problémákról is, kiemelve: óriási különbségek vannak országon belül. Ha ezek csökkentésére nem lesznek képeseket, csak a problémákat görgetik maguk előtt – jelezte.
Az állam nagyon sokszor képtelen elérni a mélyszegénységben élőket, a civil szféra lehetőségei nincsenek kihasználva. Olyan segítőhálózatra van szükség, amely segíti a munkaerőpiacra való visszatérést. A foglalkoztatáspolitika oldaláról minden eszköz rendelkezésre fog állni – ígérte az államtitkár.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
