Megszűnik a Költségvetési Tanács titkársága

Megszűnik a Költségvetési Tanács titkársága, a tanács három – díjazás nélkül dolgozó – tagból áll majd – így döntött az Országgyűlés a 2011. évi költségvetést megalapozó törvényhez benyújtott, a kormány által is támogatott módosító indítvány elfogadásával hétfőn. • A többség az egykamarás parlament mellett teszi le a voksát

A Ház a kormánypártok támogatásával fogadta el azt a számvevőszéki és költségvetési bizottsági módosító indítványt, amely kimondja: a Költségvetési Tanács (KT) titkársága 2010. december 31-ével megszűnik. A KT háromtagú lesz a jövőben: tagja a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint egy, az államfő által hat évre kinevezett kiemelkedő tudású közgazdász. A tagok illetményre, ellátásra nem jogosultak.

A tanács köztársasági elnök által kinevezett tagja az elődje megbízatásának megszűnésekor (illetve ha elődje megbízatásának megszűnését követően nevezték ki, a kinevezésével) lép hivatalba. A KT véleményt nyilváníthat a költségvetési törvényjavaslatról, az Országgyűlés által elfogadott, a köztársasági elnök aláírására váró költségvetési törvényről, illetve javasolhatja az államfőnek, hogy a költségvetési törvényt küldje vissza az Országgyűlésnek.

A változások értelmében a jövőben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsági elnökének tiszteletdíja fix összeg, havi bruttó 1,2 millió forint lesz; a felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíja havi bruttó 800 ezer forint lesz. (A jegybank felügyelőbizottságát az elmúlt hetekben újította meg a parlament, elnöke Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök lett.)

A számvevőszéki és költségvetési bizottság javaslatának indoklása szerint az Alkotmány is lefekteti, hogy mindenkinek joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel elvégzett munkája mennyiségének és minőségének; ez szükségessé teszi a felügyelőbizottság elnöke és tagjai tiszteletdíjára vonatkozó rendelkezés módosítását.

Lázár János és Rogán Antal indítványának elfogadása az offshore-vagyonok hazahozatalára ad lehetőséget: 16 százalékos adót fizethet a magánszemély a külföldön szerzett jövedelme után, ha a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2010. október 31. napjáig bevételként elszámolta, vagy az legkésőbb 2010. október 31. napjáig a külföldi társaság bankszámláján szerepelt. Erre a jövő év végéig lesz lehetősége az érintetteknek.

A csomag tartalmazza azt a rendelkezést is, hogy a költségvetési törvényjavaslattal összhangban a 2010 novemberét megelőzően esedékes nyugdíjjárulék és tagdíj esetén, ha a jövedelem kifizetésére 2011. január 1-jét követően kerül sor, a pénztártag nyugdíjjárulékát a mai 1,5 százalék helyett 2 százalékra emelkedik.

Az önkormányzati bizottság módosító indítványa alapján kiszélesedik az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési hatásköre: az ellenőrzési jogosultságot kiterjesztik az önkormányzati forrásokból juttatott támogatásokra, illetve meghatározott célra történő ingyenes vagyonjuttatásokra is. Emellett az ÁSZ vizsgálhatja majd az államháztartási forrásokból részesülő közalapítványok (ideértve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságok), köztestületek, közhasznú szervezetek, gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek, alapítványok és egyéb kedvezményezett szervezetek gazdálkodási tevékenységének egészét.

Az emberi jogi bizottság módosító indítványa azt mondja ki: a hit- és vallásoktatás az óvodában a foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve, a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben, az iskolában pedig oly módon szervezhető, hogy alkalmazkodjon a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez. Rogán Antal elfogadott indítványa átalakítja az egyetemeken működő gazdasági tanácsokat, és kitér arra is, hogy a 2011. január 30-án fennálló gazdasági tanácsi tagság, megbízás – a rektor, a gazdasági főigazgató, ennek hiányában gazdasági igazgató tagsága kivételével –, továbbá a gazdasági tanács vezetésére kapott megbízás a hónap végével megszűnik.

A Fidesz és a KDNP mellett a Jobbik és az LMP is támogatta azt a módosító indítványt, amely szerint ha a helyi önkormányzat éven túli hitelt vesz fel, vagy kötvényt bocsát ki, a képviselőtestület előzetesen köteles könyvvizsgálót megbízni, a könyvvizsgáló pedig köteles a tervezett kötelezettségvállalással kapcsolatos szakmai véleményét ismertetni. A hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról a képviselőtestület minősített többséggel dönt. Elfogadott a Ház egy ellenzéki módosító indítványt is: az LMP a független színházak, balett- és táncegyüttesek támogatásának növelését kezdeményezte.

(MTI)