Matuska Zoltán, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes vezetője elmondta: a december elején kezdődött esőzések előtt a térség főbefogadójának számító Szarvas-békésszentandrási holtág vízszintje 1,8 méterrel magasabb volt, mint a szokásos téli üzemmód alatt. A holtág emiatt a csatornákon keresztül befolyó nagy mennyiségű belvizet nem tudta elvezetni a Hármas-Körösbe, mi több, a mobilszivattyú-telepítések ellenére is emelkedett a vízszintje. Ezért vált szükségessé a holtágba befolyó Dögös-Kákafoki-csatorna ideiglenes elzárása Nagyszénás térségében, illetve a víz kivezetése a környező rétekre és erdőkbe.
A tervek eredetileg 700 hektár (hét négyzetkilométer) elöntésével számoltak, ám a szakember abban bízik, hogy a befogadó holtágban működő szivattyúk és a kedvezőbbre forduló időjárás miatt nem lesz szükség a teljes terület elöntésére.
Nyemcsok János (Fidesz–KDNP), Nagyszénás polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a Dögös-Kákafoki-csatorna már az elzárását megelőzően is kiöntött. Közlése szerint a vízügyi igazgatóság légi felvételeket készít az elöntésekről, ám csak attól kezdve, hogy elzárták a csatornát. A polgármester szerint azonban a térség gazdái már előzőleg is kárt szenvedtek, amikor a csatornán átbukott a belvíz. Nekik ki fogja megtéríteni a kárukat? – tette fel a kérdést.
Az értekezleten a katasztrófavédelem munkatársa arra biztatta a polgármestereket, hogy időben jelezzék a kormány felé vis maior igényeiket, mert ellenkező esetben nem tudják kiegyenlíteni a védekezés költségeit.
A Békés Megyei Hírlap pénteki számának közlése szerint Dancsó József (Fidesz–KDNP), Orosháza polgármestere eddig 3,5 millió forintra becsülte a város védekezésének költségeit, s ezt már jelezték is a központi kárenyhítő alapnak.
(MTI)
vívás
Lesz-e magyar aranyeső a grúziai vívó-világbajnokságon?
